kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alois Jirásek - Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/632/5165632.jpg "Alois Jirásek - Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. [antikvár]")
Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. [antikvár]
Alois Jirásek, Antonín Sova, Aradi Zsolt, Ásgúthy Erzsébet, Bellyei László, Borsody István, Cs. Szabó László, Dallos István, Darkó István, Demjén Ferenc, Dienes Adorján, Egri Viktor, Emil Boleslav Lukác, Erdős Renée, Farkas István, Féja Géza, Földes Jolán, Frána Srámek, Frano Král, Frantisek Halas, Frantisek Hecko, Frantisek Langer, Halász Gyula, Hviezdoslav, Ivan Gall, Ivan Krasko, Ivan Olbracht, Jaczkó Olga, Jan Neruda, Ján Smrek, Janko Jesensky, Jarnó József, Jaroslav Durych, Jaroslav Seifert, Jaroslav Vrchlicky, Jiri Wolker, Jozef Hora, Jozo Niznánsky, Juhász Árpád, Kaczér Illés, Karel Čapek, Karel Hynek Mácha, Karel Toman, Kassák Lajos, Kóbor Tamás, Komáromi János, Kosáryné Réz Lola, Kováts Miklós, Krammer Jenő, Laco Novomesky, Lányi Menyhért, Márai Sándor, Marék Antal, Maróthy Jenő, Martin Rázus, Moravek Endre, Nagy Endre, Nagy Mici, Neubauer Pál, Otokar Brezina, Páll Miklós, Palotai Boris, Pásztor Árpád, Peter Jilemnicky, Petr Bezruc, Pfeiffer Miklós, Rácz Pál, Reményi József, Sándor Imre, Schöpflin Aladár, Sebesi Ernő, Sellyei József, Simándy Pál, Szabó Béla, Szalatnai Rezső, Szántó György, Szenes Erzsi, Szenes Piroska, Szép Ernő, Sziklay Ferenc, Szilárd János, Szitnyai Zoltán, Szombathy Viktor, Szvatkó Pál, Tamás Mihály, Tido J. Gaspar, Valentin Beniak, Vass László, Viktor Dyk, Vitezslav Nezval, Vladimir Roy, Vladislav Vancura, Zerdahelyi József, Zsadányi Mária, Zsolt Béla
Hosszú, kitartó munkával építettük azt a hidat, amely széteső kisebbségi magyar irodalmunkat összeköti.
Szlovenszkó írógárdája az első években a "jobb" és "bal" oldal irodalmi táboraiba csoportosult és ez a két nagy tábor önmagában különféle árnyalatú csoportokra oszlott. A szerteforgácsolódásnak áldatlan következményeként az érték felmérésénél elsősorban az volt mérvadó, hogy melyik világnézeti irányhoz tartozik az alkotó író - és teljes elismerésben részesült a saját táborában....
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Hosszú, kitartó munkával építettük azt a hidat, amely széteső kisebbségi magyar irodalmunkat összeköti.
Szlovenszkó írógárdája az első években a "jobb" és "bal" oldal irodalmi táboraiba csoportosult és ez a két nagy tábor önmagában különféle árnyalatú csoportokra oszlott. A szerteforgácsolódásnak áldatlan következményeként az érték felmérésénél elsősorban az volt mérvadó, hogy melyik világnézeti irányhoz tartozik az alkotó író - és teljes elismerésben részesült a saját táborában. Ugyanakkor azonban a másik oldal kritikája könyörtelenül állapította meg azt, hogy művének vajmi kevés köze van az irodalomhoz.
Szlovenszkón úgy mint másutt, az irodalomnak lehetnek világnézeti kötelezettségei és vannak szociális feladatai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kritikát is hasonló kötelezettségek kötik, mert a kritikus szemében az író világnézeti hovatartozása nem lehet szempont az írói érték bírálatánál.
A természetes fejlődést gátló helyzetben ezalatt vígan burjánzott a dilettantizmus.
Termékadatok
Cím: Szlovenszkói magyar írók antológiája I-IV. [antikvár]
Szerző:
Alois Jirásek
,
Antonín Sova
,
Aradi Zsolt
,
Ásgúthy Erzsébet
,
Bellyei László
,
Borsody István
,
Cs. Szabó László
,
Dallos István
,
Darkó István
,
Demjén Ferenc
,
Dienes Adorján
,
Egri Viktor
,
Emil Boleslav Lukác
,
Erdős Renée
,
Farkas István
,
Féja Géza
,
Földes Jolán
,
Frána Srámek
,
Frano Král
,
Frantisek Halas
,
Frantisek Hecko
,
Frantisek Langer
,
Halász Gyula
,
Hviezdoslav
,
Ivan Gall
,
Ivan Krasko
,
Ivan Olbracht
,
Jaczkó Olga
,
Jan Neruda
,
Ján Smrek
,
Janko Jesensky
,
Jarnó József
,
Jaroslav Durych
,
Jaroslav Seifert
,
Jaroslav Vrchlicky
,
Jiri Wolker
,
Jozef Hora
,
Jozo Niznánsky
,
Juhász Árpád
,
Kaczér Illés
,
Karel Čapek
,
Karel Hynek Mácha
,
Karel Toman
,
Kassák Lajos
,
Kóbor Tamás
,
Komáromi János
,
Kosáryné Réz Lola
,
Kováts Miklós
,
Krammer Jenő
,
Laco Novomesky
,
Lányi Menyhért
,
Márai Sándor
,
Marék Antal
,
Maróthy Jenő
,
Martin Rázus
,
Moravek Endre
,
Nagy Endre
,
Nagy Mici
,
Neubauer Pál
,
Otokar Brezina
,
Páll Miklós
,
Palotai Boris
,
Pásztor Árpád
,
Peter Jilemnicky
,
Petr Bezruc
,
Pfeiffer Miklós
,
Rácz Pál
,
Reményi József
,
Sándor Imre
,
Schöpflin Aladár
,
Sebesi Ernő
,
Sellyei József
,
Simándy Pál
,
Szabó Béla
,
Szalatnai Rezső
,
Szántó György
,
Szenes Erzsi
,
Szenes Piroska
,
Szép Ernő
,
Sziklay Ferenc
,
Szilárd János
,
Szitnyai Zoltán
,
Szombathy Viktor
,
Szvatkó Pál
,
Tamás Mihály
,
Tido J. Gaspar
,
Valentin Beniak
,
Vass László
,
Viktor Dyk
,
Vitezslav Nezval
,
Vladimir Roy
,
Vladislav Vancura
,
Zerdahelyi József
,
Zsadányi Mária
Zsolt Béla
Kötés: Félvászon
Méret: 150 mm x 210 mm
Erdős Renée, 1897-ig eredeti nevén: Ehrenthal Regina író, költő. Álnevei: Réz Bálint, Myriam, René du Bois.
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............