kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Abajkovics Péter - Szépirodalmi figyelő 2003/4. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/198/5138198.jpg "Abajkovics Péter - Szépirodalmi figyelő 2003/4. [antikvár]")
Szépirodalmi figyelő 2003/4. [antikvár]
Abajkovics Péter, Alberto Manguel, André Lacocque, Beke László, Bódis Kriszta, Bordács Andrea, Bratka László, Budai Attila, Bujdosó Alpár, Carl Gustav Jung, Chaim Potok, Deák Botond, Dolák-Saly Róbert, Dr. Gremsperger László, Dr. Varga László, Eduardo Mendoza, Fekete László, Fodor Ákos, Gábor Eszter, Géczi János, Gyukics Gábor, Gyutai Zsuzsanna, Hóman Bálint, Jánosy István, Jenei Gyula, John Baxter, Jóry Judit, Kemenes Géfin László, Király László, Király Zoltán, Kollár József, Kolumbán Miklós, Kukorelly Endre, Lánczi András, Lázár Ervin, Mányai Csaba, Marsall László, Mikszáth Kálmán, Molnár Tamás, Monoszlóy Dezső, Mózes Attila, Nagy Gáspár, Németh László, Oláh György, Páskándi Géza, Paul Feyerabend, Paul Ricoeur, Petelei István, Péterfy Gergely, Petri György, Pierre Mancent, Prakfalvi Endre, Rainer M. János, Rainer Maria Rilke, Raj Tamás, Rakovszky Zsuzsa, Sárközi Mátyás, Sinkovits Péter, Sisa József, Soltész Sándor, Szabó Júlia, Száraz Miklós György, Szathmári István, Szeifert Judit, Szekfű Gyula, Szelke László, Tábor Ádám, Takáts Sándor, Tandori Dezső, Tatai Erzsébet, Utassy József, Villányi László, Visky András, Vörös István, Zsávolya Zoltán
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1280 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Szépirodalmi figyelő 2003/4. [antikvár]
Szerző:
Abajkovics Péter
,
Alberto Manguel
,
André Lacocque
,
Beke László
,
Bódis Kriszta
,
Bordács Andrea
,
Bratka László
,
Budai Attila
,
Bujdosó Alpár
,
Carl Gustav Jung
,
Chaim Potok
,
Deák Botond
,
Dolák-Saly Róbert
,
Dr. Gremsperger László
,
Dr. Varga László
,
Eduardo Mendoza
,
Fekete László
,
Fodor Ákos
,
Gábor Eszter
,
Géczi János
,
Gyukics Gábor
,
Gyutai Zsuzsanna
,
Hóman Bálint
,
Jánosy István
,
Jenei Gyula
,
John Baxter
,
Jóry Judit
,
Kemenes Géfin László
,
Király László
,
Király Zoltán
,
Kollár József
,
Kolumbán Miklós
,
Kukorelly Endre
,
Lánczi András
,
Lázár Ervin
,
Mányai Csaba
,
Marsall László
,
Mikszáth Kálmán
,
Molnár Tamás
,
Monoszlóy Dezső
,
Mózes Attila
,
Nagy Gáspár
,
Németh László
,
Oláh György
,
Páskándi Géza
,
Paul Feyerabend
,
Paul Ricoeur
,
Petelei István
,
Péterfy Gergely
,
Petri György
,
Pierre Mancent
,
Prakfalvi Endre
,
Rainer M. János
,
Rainer Maria Rilke
,
Raj Tamás
,
Rakovszky Zsuzsa
,
Sárközi Mátyás
,
Sinkovits Péter
,
Sisa József
,
Soltész Sándor
,
Szabó Júlia
,
Száraz Miklós György
,
Szathmári István
,
Szeifert Judit
,
Szekfű Gyula
,
Szelke László
,
Tábor Ádám
,
Takáts Sándor
,
Tandori Dezső
,
Tatai Erzsébet
,
Utassy József
,
Villányi László
,
Visky András
,
Vörös István
Zsávolya Zoltán
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
1967. június 9-én született, Budapesten. 1993-ban az ELTE Bölcsészkarán pszichológia és esztétika szakon végzett. 1993-1996-ig az ELTE Szociálpszichológiai tanszékén doktoranduszként tanított, 1995-2002-ig az MTV Háló és a Théma szerkesztőségében készített dokumentumfilmeket.
1991-1995 között a Pszichológiában, a Magyar Naplóban, a Mozgó Világban publikált szépirodalmat, szakirodalmat, kritikát. 1998 óta független dokumentumfilmeket készít, 1999-óta publikál rendszeresen prózát és verseket többek között a Holmiban, Élet és Irodalomban, Jelenkorban. 2001-ben a Hanna Arendt Egyesületben trénere lett a Toleranciára és előítélet-mentes gondolkodásra nevelés tréningnek. A 2002-es tanévben a Külvárosi Tankör gimnáziumában volt tanár, ugyanebben az évben a JAK–Kijárat kiadónál jelent meg első verseskötete: a Mind csak idegenyebb úgy, majd 2003-ban a Magvető Kiadónál első regénye, Kemény vaj címmel. Két gyermeke van.
Az Irodalmi Centrifuga genderalapú és interkulturális élőfolyóirat alapítója és működtetője Gordon Agátával a Centrál Kávéházban.
Fontosabb filmjei
Petra (elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját 1995), Ott leszünk mi boldogok (1999), Isten adóssága (1999–2001, a film 2000-ben elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját), „Szegény kisfiú” (2001), Rabszolgavásár I. – Ennél jobb helyet úgyse talál (2001), Rabszolgavásár II. – Mélykútpuszta – női börtön (2002), Romani Kris, (2003–2004, a 2004-es Dialektus Filmfesztivál Fődíj), Falusi románc (2007), Báriséj (2008)
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kemény vaj (2003)
Díja
Bezerédj-díj (2006)
1991-1995 között a Pszichológiában, a Magyar Naplóban, a Mozgó Világban publikált szépirodalmat, szakirodalmat, kritikát. 1998 óta független dokumentumfilmeket készít, 1999-óta publikál rendszeresen prózát és verseket többek között a Holmiban, Élet és Irodalomban, Jelenkorban. 2001-ben a Hanna Arendt Egyesületben trénere lett a Toleranciára és előítélet-mentes gondolkodásra nevelés tréningnek. A 2002-es tanévben a Külvárosi Tankör gimnáziumában volt tanár, ugyanebben az évben a JAK–Kijárat kiadónál jelent meg első verseskötete: a Mind csak idegenyebb úgy, majd 2003-ban a Magvető Kiadónál első regénye, Kemény vaj címmel. Két gyermeke van.
Az Irodalmi Centrifuga genderalapú és interkulturális élőfolyóirat alapítója és működtetője Gordon Agátával a Centrál Kávéházban.
Fontosabb filmjei
Petra (elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját 1995), Ott leszünk mi boldogok (1999), Isten adóssága (1999–2001, a film 2000-ben elnyerte az Autonómia Alapítvány Tolerancia díját), „Szegény kisfiú” (2001), Rabszolgavásár I. – Ennél jobb helyet úgyse talál (2001), Rabszolgavásár II. – Mélykútpuszta – női börtön (2002), Romani Kris, (2003–2004, a 2004-es Dialektus Filmfesztivál Fődíj), Falusi románc (2007), Báriséj (2008)
A Magvető Kiadónál megjelent műve
Kemény vaj (2003)
Díja
Bezerédj-díj (2006)
Dolák-Saly Róbert (DSR) (Győr, 1955. április 20. –) előadóművész, író, zeneszerző, szövegíró, költő, színész, humorista.
Győrött született 1955. április 20-án. Szülővárosából Zalaegerszegre, onnan Dunaújvárosba költözött, majd Budapesten érettségizett a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban. Édesapját 1967-ben veszítette el, akinek hátrahagyott gitárján kezdett először hangszeren játszani. Hamar kiderült, hogy a komponálás mindennél jobban érdekli. Első dalait gimnáziumának rendezvényein mutatta be. Az egri tanárképző főiskolán biológia-rajz szakon végzett. Később tanárként is dolgozott pár évig.
Zenei pályafutása akkor kezdődött, amikor az Omega együttes meghívta az 1976-os, majd az 1977-es turnéjára egyszemélyes „előzenekarnak". 1980-ban megnyerte a Magyar Televízió Pulzus című zenei műsorának tehetségkutató versenyét a szólisták kategóriájában. 1982-ben készült el első önálló koncertműsora, a XX. századi barlangrajzok. Ez egy progresszív, audiovizuális előadás volt dia-, és (super 8-as) mozgófilm-vetítéssel, UV-s fényhatásokkal, árnyjátékokkal, effekt-bejátszásokkal, melyet egyetemi klubokban, művelődési házakban mutatott be.
1983-ban jelent meg első kislemeze (Az első / Átköltenél). Ugyanebben az évben A világ világtalan című szerzeménye az 1. 2. 3…START válogatáslemezen szerepelt. Ez a dal tűnt fel az akkor gitáros-énekest kereső Koncz Zsuzsának, aki 1984-ben elhívta őt kísérőzenekarába. Dolák-Saly 1985-ben megalakította a DSR Band együttest. (Tamási László-billentyű, Födő Sándor-basszusgitár, Kisvári Ferenc-dob). Ekkortájt mutatták be a Játékszínben Peremartoni Krisztinával a Csodák és furcsaságok című gyerekelőadást, melyhez a dalokat Róbert írta.
1986 elején DSR meghívást kapott Laár András humoros előadására, hogy a műsor komolyabb részében saját, filozofikus tartalmú szerzeményeiből adjon elő. A próbákon kiderült, hogy a két műfaj hangulatilag nem kompatibilis. Ekkor vált világossá az is, hogy Dolák-Saly meghívása kitűnő ötlet volt, hiszen nem állt tőle távol a humor műfaja sem: már a gimnáziumban abszurd jeleneteket írt osztálytársai szórakoztatására. A Laár-est résztvevői (Dolák-Saly Róbert, Galla Miklós, Laár András, Nagy Natália) a sikerek hatására úgy döntöttek, hogy kreatív együttműködéssel további színdarabokat hoznak létre. Így alakult meg a magyar abszurd humort játszó L'art pour l'art Társulat, mely ebben a felállásban 1996-ig működött. Ezalatt a Társulat két CD-t jelentetett meg, két közös színházi estet mutatott be, valamint 11 televíziós műsort készített az MTV1-en.
1988-ban megjelent Dolák-Saly Nem ér a nevem, káposzta a fejem című gyereklemeze, melyet Peremartoni Krisztinával adtak elő, és amelyet a Magyar Televízió és a Magyar Rádió gyerekműsor szerkesztőségei az év gyermeklemezének választottak meg. 1992-ben látott napvilágot Láthatatlan ég című progresszív rocklemeze, amelyet a szakmai zsűri még a megjelenés előtt, 1991-ben az év legjobb hazai hangfelvételének nyilvánított (eMeRTon-díj), 1992-ben pedig Arany Zsiráf díjjal jutalmazott. 1996-ban jelent meg Őskor című CD-je, mely a Láthatatlan ég zenei anyagán kívül még hat új dalt tartalmazott. A hangszereléseket Kisvári Ferenccel és Tamási Lászlóval együtt közösen készítették.
1996-ban a L’art pour l’art Társulat fele kicserélődött, és onnantól DSR vette át a Társulat menedzselését. Ezután készítettek két további CD-t, néhány DVD-t, és több mint húsz televíziós műsort is. Azóta az új formáció (Dolák-Saly Róbert-Laár András-Pethő Zsolt-Szászi Móni) 2010-ben a 12. színházi estjének turnéjával járja az ország színházait teltházak előtt.
DSR-nek három nagy sikerű könyve jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A hat kiadást megért Madáretető, az eddig két kiadást megért (Szászi Mónival közösen írt) Boborján, valamint a legújabb Agyatlantisz, avagy az ember tragédia című kötete, melynek 2009 decemberében napvilágot látott első kiadása két hét alatt fogyott el…
Győrött született 1955. április 20-án. Szülővárosából Zalaegerszegre, onnan Dunaújvárosba költözött, majd Budapesten érettségizett a Szinyei Merse Pál Gimnáziumban. Édesapját 1967-ben veszítette el, akinek hátrahagyott gitárján kezdett először hangszeren játszani. Hamar kiderült, hogy a komponálás mindennél jobban érdekli. Első dalait gimnáziumának rendezvényein mutatta be. Az egri tanárképző főiskolán biológia-rajz szakon végzett. Később tanárként is dolgozott pár évig.
Zenei pályafutása akkor kezdődött, amikor az Omega együttes meghívta az 1976-os, majd az 1977-es turnéjára egyszemélyes „előzenekarnak". 1980-ban megnyerte a Magyar Televízió Pulzus című zenei műsorának tehetségkutató versenyét a szólisták kategóriájában. 1982-ben készült el első önálló koncertműsora, a XX. századi barlangrajzok. Ez egy progresszív, audiovizuális előadás volt dia-, és (super 8-as) mozgófilm-vetítéssel, UV-s fényhatásokkal, árnyjátékokkal, effekt-bejátszásokkal, melyet egyetemi klubokban, művelődési házakban mutatott be.
1983-ban jelent meg első kislemeze (Az első / Átköltenél). Ugyanebben az évben A világ világtalan című szerzeménye az 1. 2. 3…START válogatáslemezen szerepelt. Ez a dal tűnt fel az akkor gitáros-énekest kereső Koncz Zsuzsának, aki 1984-ben elhívta őt kísérőzenekarába. Dolák-Saly 1985-ben megalakította a DSR Band együttest. (Tamási László-billentyű, Födő Sándor-basszusgitár, Kisvári Ferenc-dob). Ekkortájt mutatták be a Játékszínben Peremartoni Krisztinával a Csodák és furcsaságok című gyerekelőadást, melyhez a dalokat Róbert írta.
1986 elején DSR meghívást kapott Laár András humoros előadására, hogy a műsor komolyabb részében saját, filozofikus tartalmú szerzeményeiből adjon elő. A próbákon kiderült, hogy a két műfaj hangulatilag nem kompatibilis. Ekkor vált világossá az is, hogy Dolák-Saly meghívása kitűnő ötlet volt, hiszen nem állt tőle távol a humor műfaja sem: már a gimnáziumban abszurd jeleneteket írt osztálytársai szórakoztatására. A Laár-est résztvevői (Dolák-Saly Róbert, Galla Miklós, Laár András, Nagy Natália) a sikerek hatására úgy döntöttek, hogy kreatív együttműködéssel további színdarabokat hoznak létre. Így alakult meg a magyar abszurd humort játszó L'art pour l'art Társulat, mely ebben a felállásban 1996-ig működött. Ezalatt a Társulat két CD-t jelentetett meg, két közös színházi estet mutatott be, valamint 11 televíziós műsort készített az MTV1-en.
1988-ban megjelent Dolák-Saly Nem ér a nevem, káposzta a fejem című gyereklemeze, melyet Peremartoni Krisztinával adtak elő, és amelyet a Magyar Televízió és a Magyar Rádió gyerekműsor szerkesztőségei az év gyermeklemezének választottak meg. 1992-ben látott napvilágot Láthatatlan ég című progresszív rocklemeze, amelyet a szakmai zsűri még a megjelenés előtt, 1991-ben az év legjobb hazai hangfelvételének nyilvánított (eMeRTon-díj), 1992-ben pedig Arany Zsiráf díjjal jutalmazott. 1996-ban jelent meg Őskor című CD-je, mely a Láthatatlan ég zenei anyagán kívül még hat új dalt tartalmazott. A hangszereléseket Kisvári Ferenccel és Tamási Lászlóval együtt közösen készítették.
1996-ban a L’art pour l’art Társulat fele kicserélődött, és onnantól DSR vette át a Társulat menedzselését. Ezután készítettek két további CD-t, néhány DVD-t, és több mint húsz televíziós műsort is. Azóta az új formáció (Dolák-Saly Róbert-Laár András-Pethő Zsolt-Szászi Móni) 2010-ben a 12. színházi estjének turnéjával járja az ország színházait teltházak előtt.
DSR-nek három nagy sikerű könyve jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. A hat kiadást megért Madáretető, az eddig két kiadást megért (Szászi Mónival közösen írt) Boborján, valamint a legújabb Agyatlantisz, avagy az ember tragédia című kötete, melynek 2009 decemberében napvilágot látott első kiadása két hét alatt fogyott el…
Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku mestere.
1963-1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. A főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete, Kettőspont címmel.
2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.
Több mint húsz kötet szerezője, de írt rádiójátékot is, több tucat zenés színpadi mű magyar szövege fűződik a nevéhez.
1963-1968 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. A főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete, Kettőspont címmel.
2003-ban Artisjus Életműdíjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal, 2007-ben az Artisjus Irodalmi Alapítvány Irodalmi Díjával, 2010-ben Bank Austria Literaris osztrák irodalmi díjjal ismerték el tevékenységét.
Több mint húsz kötet szerezője, de írt rádiójátékot is, több tucat zenés színpadi mű magyar szövege fűződik a nevéhez.
Géczi János 1954-ben született Monostorpályiban. Biológuskent a Szegedi Egyetemen végzett, majd Veszprémben telepedett le. Egyetemi oktató.
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Költő, akinek tobb esszékötete és regénye is megjelent. Az irodalom es a képzőművészet hatarműfajaival is foglakozik, kepverseiből, fotóiból olykor kiállításokat is rendez. Honlapja: geczijanos.eoldal
Lázár Ervin (Budapest, 1936. május 5. – Budapest, 2006. december 22.) Kossuth-díjas magyar író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
A leginkább meséiről ismert író első novellája a Jelenkorban jelent meg 1958-ban. Írásaihoz az inspirációt javarészt gyermekkorából merítette. Írásai jellegéből fakad, hogy szövegeit gyakran feldolgozták színházi, filmes adaptációk és rádiójátékok formájában, illetve ő maga is írt hangjátékokat. Műveinek nyelvezete egyéni és játékos. Jellegzetes hangvételű meséi mind a gyermekek, mind pedig a felnőttek körében népszerűségnek örvendettek, örvendenek. Az 1964-ben megjelent A kisfiú meg az oroszlánok című kötetét Réber László illusztrálta, aki ekkortól kezdve az íróval rendszeresen együttműködött. Egyetlen regénye az 1971-es A fehér tigris. Meseregényéért, az 1979-es Berzsián és Didekiért 1982-ben nemzetközi Andersen-diplomával tüntették ki. Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátéka elnyerte szerzőjének a Magyar Rádió 1986. évi kishangjáték-pályázatának első díját.
A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán nevelkedett, a családja 1951-ig élt itt. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre járt át iskolába, majd Sárszentlőrincre. Tízéves korában a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, egy idős tanár magántanítványa lett, Sárszentlőrincen.
1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szüleit, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.
1954-ben érettségizett. Ezután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarára járt.
1959. február 1-jétől az Esti Pécsi Napló újságírója. 1961-ben megszerzi a magyartanári diplomát.
Az újságnál 1963-ig marad: utána a Dunántúli Napló és Tüskés Tibor segítségével az irodalmi folyóirat Jelenkor munkatársa. 1965-ben Budapestre költözik, itt az Élet és Irodalomnál helyezkedik el tördelőszerkesztőként. 1971-től 1989-ig szabadfoglalkozású író.
A Magyar Fórum alapító tagja (1989. október 1.), ennél a lapnál egy szűk évig főmunkatárs. A következő években a Magyar Napló, a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet munkatársa; 1992-től a Hitel olvasószerkesztője.
A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja volt (1991-1994). A Magyar Írószövetség tagja (1969-től).
Felesége Vathy Zsuzsa írónő volt, gyermekeik: Fruzsina (magyar–földrajz szakos középiskolai tanárnő), Zsigmond (jogász).
2006. december 22-én hunyt el Budapesten.
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............