Bővebb ismertető
Részlet:
Rotterdami Erasmus, kit egykor százada legnagyobb és legfényesebb dicsőséggel övezett, ma már - ne tagadjuk - alig több puszta névnél. Elfelejtett és nemzetek feletti nyelven, a humanisták latinján írt számlálatlan művei zavartalanul pihennek a könyvtárakban: az egykor világhírű írások szava alig hallatszik át a mi korunkba. Más újítók erősebb és szenvedélyesebb fellépése háttérbe szorította amúgy is nehezen megfogható, ellentétes megvilágításban fénylő alakját. Életéről is kevés szórakoztatót jegyeztek fel: a csend és a szakadatlan munka embere csak ritkán tekinthet vissza érdekes életre. A jelenkor tudata számára életének valódi műve is rejtve marad, akárcsak egy már kész épület alapköve. Világosan, határozottan mondjuk meg, hogy miért drága előttünk ma és különösen ma, a nagy, elfelejtett Rotterdami Erasmus emléke: a Nyugat valamennyi írója közül ő volt az első öntudatos európai, az első harcos békebarát, az ember- és szellemszerető humanista ideál legtisztább védelmezője. Tragikus sorsa: hogy az igazabb és egyetértőbb szellemi világért folytatott harcban legyőzöttként maradt a porondon, csak még fűzi testvéri érzésünkhöz.