Petőfi Sándor [antikvár]

Kiskőröstől a Pesti Divatlapig (1823-1844)Életrajzi vázlatPetőfi Sándor 1823. január elsején született Kiskőrösön. Apja Petrovics István mészárosmester, akinek minden eddig ismert felmenő ági őse magyar volt; anyja Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű, férjhezmenetele előtt cselédlány és mosónő. Mar-tiny Mihály evangélikus lelkész keresztelte meg az újszülöttet, az ő gyermekei vállalták a keresztszülői tisztet. így osztozott a jóindulatú papcsalád egykori cselédlányuk örömében. Nincs ebben semmi rendkívüli, csak a dátum, a szilveszteri születés ejti majd gondolkodóba a költőt. Én nagyot tartok az ily kicsinységek felől" - írja egyik levelében. S Szilveszter lesz az apostol neve, szilveszter éjszakánként vagy újév napján írja meg a költő esztendőt búcsúztató, esztendőt köszöntő verseit. (Bücsú 1844-től, Szilveszter éje 1841-ben. Az év végért. Újév napján, 1849.) Talán a születési nap ihlette arra is, hogy január elsején vesse papírra a híressé lett vallomást: Szabadság, szerelem . . .A családnak egyelőre jól megy dolga, még arra is telik a jól sáfárkodó mészárosnak, hogy dajkát vegyen a gyermek mellé, amikor Hrúz Mária betegeskedik. A szülők hosszú éveket töltöttek a Kiskunságban. Három kiskun várossal vált szorossá a kapcsolatuk: Szabadszállással, Kiskunfélegyházával és Kunszentmiklóssal. A gyermek Petőfit a szülőföld-tudat Félegyházához kötötte. AligW-r'i'n,. ''fi!I; f. 0 i ' I . !III-J:l 'Wifcv í,tíií-íit-. 1',,