Olvasható kép, látható szöveg [antikvár]

Előszó Az Olvasható kép, látható szöveg című konferencia a Déri Múzeum, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Hajdú-Biiiar Megyei Tagozata és a Debreceni Egyetem Kommunil<áció- és Médiatudományi Tanszékénel< szervezésében jött létre az írás, kép, íráskép címet viselő programsorozat részeként. A Strasbourg városa által kezdeményezett, és az Európai Unió több városára kiterjedő kulturális projekt célja az írás és kép[alkotásj egymásra hatásának, az írás és rajz tanulásának, valamint az európai könyv- és illusztrációs művészetnek a vizsgálata volt. Kiállítások és konferencia adott lehetőséget e sokágú téma bemutatására. A történeti darabokat bemutató Et lettera c. vándorkiállításon a Strasbour-gi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár Soennecken Gyűjtemény, az André Malraux Nagykönyvtár, az aradi A. D. Xenopol Könyvtár, a barcelonai Xavier Benguerel közkönyvtár, a brnói Jiri Mahen Könyvtár, a debreceni Déri Múzeum és Irodalmi Múzeum, valamint a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára gyűjteményéből származó különleges műveket láthatta a nagyközönség. A gazdag történeti anyag lehetőséget kínált az európai írástanulási módszerek megismerésére és azok történelmi fejlődésének bemutatására ill. a latin betűs írás - mint ismeretközlő közeg, s mint kalligráfiai kép, képelem - sokszínű felhasználásának reprezentálására. Az írásbeliség, a könyvnyomtatás helyzetének újraértelmezése, tematizálása különösen fontossá vált a XXI. század digitális korszakában, amikor szinte teljesen eltűnt a kézírás varázsa. Az elsősorban klasszikus értékeket bemutató kiállítással párhuzamosan, de azzal szerves egységet alkotva, kortárs képzőművészeti és irodalmi tárlatot terveztünk, ismert hazai írók, költők és képzőművészek felkérésével. A Képeket írni, szavakat rajzolni címet viselő kiállítás egy kísérlet volt: interdiszciplináris alkotómunkára kértük fel a szépirodalom és a képzőművészet kortárs alkotóit. A felkért képzőművészek kötetlen műfajú vizuális „esszéikben" jeleket, szövegeket, irodalmi idézeteket stb. - mint közvetítő médiumot - használtak fel. A szépírók munkáiban pedig kitüntetett szerepet kapott képiség és a vizualitás, Az írás és a kép együttese révén az alkotók olyan értelmező keretet teremtettek, mellyel a világra, a szociokulturális és a társadalmi normák összefüggéseire reflektáltak. E munkák, melyeket a kiállítást kísérő albumban megjelentettünk, a későbbiekben új, lokális kontextusokban, további együttműködések, interakciók kiindulási alapjául szolgálhatnak. A Névelő növények - rajzoló szépírók című tárlat koncepciója a maga nemében egyedülálló kezdeményezése volt a Déri Múzeum muzeológusainak. Hasonló tematikájú kiállítást már rendeztek ugyan időszaki kiállítótermekben és múzeumok-