Napút 2010. szeptember [antikvár]

NENZETRŐL, NENZETISÉ6RÖL Eöti^ös Józse Én is szeretném Én is szeretném nyájasabb dalokban Udvözleni a szép természetet, Abrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket. Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és búsongva dallani, S nyájas arczárói, jég-hideg szivéről Érzékenyen sok szépet mondani. Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz Tokajnak tűzborát, Szabály szerint kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát. De engem fölver nyájas képzetimből Komoly valónak súlyos érczkara; Fajom keserve hangzik énekimbó'l, Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek némán tűrve érezének, Eltölti égő kínnal lelkemet; Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bút ébreszthetett? Mig gyáva kor borúi hazám fölébe, Én szebb emiékivel nem gúnyolom; Mig égő könny ragyog ezrek szemébe', Szelíd örömről nem mesél dalom. Miként az aeol-hárfa viharokban Feljajdul a magas tetők felett: Úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban, Ki várna tőle nyájas éneket.? Ha éji vész borítja látkörünket, Villámokért sóhajt a tévedő; Ha régi bánat kínozá szivünket Nem könnyeket kér-e a szenvedő? S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, Egy könny, kimondva ezrek kínjait; Kit nem hevít korának érzeménye, Szakítsa ketté lantja húrjait. Eötvös József nemzetről, nemzetiségről Az 1868-as nemzetiségi törvény a XIX. századi Európa legkorszerűbb, legrészletesebben kidolgozott nemzetiségi törvénye. Bábái között első helyen Eötvös Józsefet találjuk, az 1848-as kabinet és a kiegyezés utáni első felelős kormány kultuszminiszterét. Eötvös nemcsak legfőbb organizátora volt e törvényalkotásnak, hanem elméleti megalapozója is, noha a törvény végső szerkezete csak részben követte eredeti koncepcióját. Az államnak biztosítania kell valamennyi, kebelébe foglalt nemzeténeknemzetiségének, azok nyelvének, kultúrájának stb. szabad fejlődését.