Mozgó Világ 2015. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Arany töpörtyű Kérem, kóstolják meg töpörtyűnket! Volt idó', amikor december közepe táján elegáns emelvény mögött ülhettem. A gazdaságért feleló's munkatársaik annak idején hét szép fehér borítékot csúsztattak elém. A borítékokon nevek voltak, alattuk pedig a műfajok megnevezései. Líra. Próza. Képzőművészet. Kritika. Szociográfia. Tanulmány. Interjú. Volt egy nyolcadik boríték is. Címe is volt: A szerkesztőség különdíja. A borítékokban pénz volt természetesen. Nem sok, de annyi azért igen, hogy könnyítsen a karácsonyi bevásárláson, az esedékes adó befizetésén, vagy segítsen az életen egy picit, úgy általánosan. Igaz persze, hogy a hét plusz egy borítékot az általunk fölkért neves szakemberek, az úgynevezett laudátorok, magyarul a méltatók fárasztó szemlézőmunka után és szerény díjazás ellenében adhatták át. Többségük itt van most is, sajnos ketten, ha akarnának, se tudnának eljönni -Bâcher Ivánra és Békés Pálra kell itt emlékeznünk -, de az ő honoráriumaik idén éppúgy hiányoznak, mint ahogyan a fehér borítékokból sem jutott senkinek. Maradt a töpörtyű. Igazi ünnepek voltak ezek a hajdani rendezvények. Úgy éreztük, ho^ a minket körülvevő kulturális, társadalmi és politikai világ méltányolja teljesítményünket, mi pedig méltányoljuk azt a világot, amely élni, lélegezni, publikálni hagy - és függetlenül az éppen adott kormány színétől, tónusától, stílusától -, korlátok nélkül engedi szabadon kifejezni gondolatainkat. Az utolsó boríték átadása után pedig szépen és minden bűntudat nélkül megettük a gazdagon megrakott szendvicseket. Kérem, egyenek most töpörtyűt! Az értelmező szótár szerint a töpörtyű a zsír olvasztása során az apró darabokra vágott szalonnának vagy hájnak összezsugorodott, összetöpörödött maradványa. Boríték tehát nincs, szendvics sincs, és az a világ is lassan a múlté, amely engedi az effajta kulturális és kulináris ambíciókat érvényesülni. A hozzánk legközelebb álló irodalmi lap épp a minap jelentette meg utolsó számát. A velünk szintén egy irányba húzó internetes orgánum idén többször is leadta vészjelzéseit. Az egyetlen független rádió pedig kénytelen addig kalapozni, ameddig az utolsó kisnyugdíjas a tejeskávéjánál is fontosabbnak tartott műsorszerkezet kedvéért az utolsó garasát is odaadja. Kérem, fo^asszák töpört3^nket, mert a töpörtyű finom! Ad analogiam: Dávid legyőzi Góliátot, Hamupipőkét feleségül veszi a herceg, és e^ébként pedig small is beautiful. Ha nem hiszik, tévednek. Nézzenek körül a standokon, vegyék kezükbe a merített papíron, tipográfiai díszekkel agyonterhelt színes-szagos, agyontámogatott MMA, NKA, azaz a NER által kistafírozott, hivatalos kultúrát propagáló orgá-