Martialis [antikvár]

Részlet: A római költő tömérdek terméséből egy kötetnyi epigramma kerül itt az olvasó elé. "Az epigrammákhoz nem kell előszó, kísérőlevél" mondja Martialis második könyve elején. Az egyes költemények a maguk egyéni hangján beszélnek, a költő mindenik sorukat hozzánk intézi. "Azt még csak megértem - folytatja - hogy tragődák és komédiások holmi bevezetésekkel élnek, mivel a továbbiakban aligha szólhatnak a maguk nevében. De az epigrammák csak nem szorulnak bejelentőre? Beérhetik a maguk szavával is s azt a lapot használhatják levél gyanánt, amelyik épen jólesik nekik." Azonban közel kétezer esztendő választ el az epigrammák keletkezésének idejétől. Szükséges tehát egyet-mást megtudnunk költőjük életéről, művészetéről, környezetéről s korának szokásairól, máskülönben a versek semmitsem vagy csak nagyonis keveset modanak nekünk. Értelmezésük nem mindig könnyű. A költő szándéka az előzmények ismerete nélkül nem mindig világos. Mint ahogyan.