Bővebb ismertető
A nagy Pantheon álom-csarnoka
Vonzotta lelkem, mint a csillagok,
Mikor virágos nyári éjtszakán
A fényük tisztán, szikrázva ragyog.
A csend dalolt ott. - Én csak hallgatnám. -
Zengőn a Mult világa orgonált,
S szívembe írta melódiáit -
Azt pengetem most halkan itt tovább!