kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Áldor Imre - Magyar Pantheon [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/719/5182719.jpg "Áldor Imre - Magyar Pantheon [antikvár]")
Magyar Pantheon [antikvár]
Áldor Imre, Alszeghy Zsolt, Badics Ferenc, Benedek Elek, Beöthy Zsolt, Berzeviczy Albert, Császár Elemér, Csuday Jenő, Dézsi Lajos, Endrődi Sándor, Ferenczi Zoltán, Ferenczy József, Gyulai Ágost, Gyulai Pál, Havas István, Herczeg Ferenc, Juhász Géza, Kajlós Imre, Kardos Albert, Kéky Lajos, Kelemen Béla, Kőrösy László, Lőrinczy György, Marczali Henrik, Pintér Jenő, Rákosy Zoltán, Ravasz László, Riedl Frigyes, Széchy Károly, Voinovich Géza, Wlassics Gyula
A nagy Pantheon álom-csarnoka
Vonzotta lelkem, mint a csillagok,
Mikor virágos nyári éjtszakán
A fényük tisztán, szikrázva ragyog.
A csend dalolt ott. - Én csak hallgatnám. -
Zengőn a Mult világa orgonált,
S szívembe írta melódiáit -
Azt pengetem most halkan itt tovább!
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
4980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
A nagy Pantheon álom-csarnoka
Vonzotta lelkem, mint a csillagok,
Mikor virágos nyári éjtszakán
A fényük tisztán, szikrázva ragyog.
A csend dalolt ott. - Én csak hallgatnám. -
Zengőn a Mult világa orgonált,
S szívembe írta melódiáit -
Azt pengetem most halkan itt tovább!
Termékadatok
Cím: Magyar Pantheon [antikvár]
Szerző:
Áldor Imre
,
Alszeghy Zsolt
,
Badics Ferenc
,
Benedek Elek
,
Beöthy Zsolt
,
Berzeviczy Albert
,
Császár Elemér
,
Csuday Jenő
,
Dézsi Lajos
,
Endrődi Sándor
,
Ferenczi Zoltán
,
Ferenczy József
,
Gyulai Ágost
,
Gyulai Pál
,
Havas István
,
Herczeg Ferenc
,
Juhász Géza
,
Kajlós Imre
,
Kardos Albert
,
Kéky Lajos
,
Kelemen Béla
,
Kőrösy László
,
Lőrinczy György
,
Marczali Henrik
,
Pintér Jenő
,
Rákosy Zoltán
,
Ravasz László
,
Riedl Frigyes
,
Széchy Károly
,
Voinovich Géza
Wlassics Gyula
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 130 mm x 200 mm
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv - amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
Benedek Eleket 1929. augusztus 17-én, levélírás közben, végzetes agyvérzés érte.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............