Kortörténeti szemlélődések 1. [antikvár]

Előszó a magyar kiadáshoz Az első világháború - az emberiség őskatasztrófája - kitörésének előzményeit tárja fel ez a mű. Mind a központi hatalmak, mind az antant részéről a legelképesztőbb hazugságok, árulások, csalások történtek. A legalaposabb vizsgálatok sem képesek pontosan fényt deríteni arra, hogy valójában miért tört ki a háború, és hogy ki a „bűnös". Az igazság az, hogy minden résztvevő, sőt még a távolmaradók vagy semlegesek is bűnösök voltak. Rudolf Steiner elfogulatlan ítéletalkotással kereste az igazságot. Ennek megfelelően a háborús felelősség kérdését is árnyaltan tárgyalta. Az előadásokban rámutat arra, hogyan működnek a dolgok, ha bizonyos utakra irányítják őket. „Az utóbbi időben - éppen az utóbbi időben -valóban gyakran meg kellett kérdeznem, honnan is származnak bizonyos dolgok, miből is keletkeznek bizonyos dolgok. Amikor elkezdtem ezeket a szemlélődéseket, elmondtam, hogy tényleg fájdalmas megtapasztalnom, hogy az egyik oldalról alapvetően csak barátságtalan vagy legalábbis bizonytalan véleményekkel lehet találkozni, és éppen azok az emberek tartják magukat képesnek a tárgyilagos ítéletalkotásra, akiknek ilyen barátságtalan a véleményük az egyik félről. Nem kell messzire mennünk, hogy lássuk, milyen barátságtalanságról van szó. Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy minden álláspontot megértek, de azt nem, ha azt állítják, hogy bizonyos objektív alapon alkottak ítéletet - állítólag objektív alapon." (4. előadás) A háború kellős közepén hangzott el a huszonnégy előadás, amelyek megértéséhez az is szükséges, hogy megismerjük az akkori eseményeket és a köztudatban szereplő személyeket, mert ezek ma jobbára már feledésbe merültek. Ezt szolgálja a közel 1300 megjegyzés, amit a szerkesztők szinte emberfeletti munkával állítottak össze. A fordítás hasonlóan komoly kihívást jelentett. Az eredetileg három kötetes német kiadást hat kötetben jelentetjük fe' meg. A jegyzeteket az egyes fejezetek után közöljük. Úgy véljük, ezzel könnyebben kezelhető ez a nehéz olvasmány. A jegyzetek helyenként talán kissé terjengősnek tűnnek, de mindenképpen fontos kiegészítői az előadásoknak, és akár külön „történelmi regény"-ként is élvezhetők. A Rudolf Steiner műveire mutató hivatkozásokat az ÖK számmal (Rudolf Steiner összkiadás kötetszáma) jelöljük. Az események és a várakozások fényében megérthetjük talán azt a kényszerpályát is, amin az egyes államok az egyik vagy a másik táborba kerültek. Részletesen olvashatunk például mai szomszédaink történelmé- I I