kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ács Károly - Kortárs 2004. január-december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/322/2075322.jpg "Ács Károly - Kortárs 2004. január-december [antikvár]")
Kortárs 2004. január-december [antikvár]
Ács Károly, Ács Margit, Aczél Géza, Ágh István, Albert Gábor, Alexa Károly, Alföldy Jenő, Ambrus Lajos, András Sándor, Apáti Miklós, Baán Tibor, Báger Gusztáv, Balázs Sándor, Balázsovits Mihály, Bálint Péter, Balogh Robert, Báró László, Beke György, Bodor Béla, Bogdán László, Bognár Attila, Bokányi Péter, Borbándi Gyula, Bratka László, Buda Attila, Cs. Nagy Ibolya, Csajka Gábor Cyprian, Csiki László, Csontos János, Csoóri Sándor, Czakó Gábor, Czigány György, Czigány Lóránt, Czigány Magda, Czigány Zoltán, Deák László, Deák Mór, Dobai Péter, Dobozi Eszter, Döbrentei Kornél, Dr. Géfin László, Dukay Nagy Ádám, Ekler Andrea, Elek Tibor, Erős Kinga, Fecske Csaba, Fehér Bence, Fekete Vince, Fenyvesi Ottó, Ferdinandy György, Ferenczes István, Filep Tamás Gusztáv, Filip Tamás, Fodor Miklós, G. Komoróczy Emőke, Gál Sándor, Géczi János, Gobby Fehér Gyula, Győrffy Ákos, Győri János, Határ Győző, Hendi Péter, Hollósi Richard, Horváth Györgyi, Ircsik Vilmos, Jámborné Balog Tünde, Jász Attila, Jókai Anna, Kabdebó Tamás, Kalász Márton, Kántor Lajos, Kékesi Zoltán, Kelemen Lajos, Kemény Katalin, Kemsei István, Képes Gábor, Kerék Imre, Kibédi Varga Áron, Király Farkas, Király Zoltán, Kis Pintér Imre, Kiss Benedek, Kiss Dénes, Kolozsvári Papp László, Kondor Béla, Kovács István, L. Simon László, Lackfi János, László Noémi, László Zsolt, Lászlóffy Aladár, Lászlóffy Csaba, Léka Géza, Madár János, Márkus Béla, Marosi Gyula, Marsall László, Milley Tóth Ferenc, Molnár Miklós, Mórocz Zsolt, Móser Zoltán, N. Pál József, Nagy Gábor, Nagy Gáspár, Nagy Miklós Mihály, Nyilas Attila, Nyilasy Balázs, Oláh András, Oláh János, Olasz Sándor, Oravecz Imre, Orosz Katalin, Papp Ágnes Klára, Papp Tibor, Pardi Anna, Payer Imre, Penckófer János, Péntek Imre, Pintér Lajos, Pósfai György, Prágai Tamás, Rentz Mátyás, Restár Sándor, Sárándi József, Simon Ferenc, Somogyi Győző, Somos Béla, Sturm László, Sulyok Bernadett, Sütő Csaba András, Szabó Gyula, Szalai Zsolt, Szántó F. István, Szávai Dorottya, Szávai János, Szegedi Kovács György, Szeles Judit, Széles Klára, Szente Imre, Szentmártoni János, Szigethy Gábor, Szilágyi Márton, Szombathy Bálint, Szőcs Géza, Szöllősi Zoltán, Szörényi László, Tamás Menyhért, Tar Patrícia, Tarján Tamás, Térey János, Thimár Attila, Tornai József, Tömöry Péter, Tüskés Tibor, Vajda Albert, Vári Fábián László, Vasadi Péter, Vathy Zsuzsa, Végh Attila, Veress Miklós, Veszelka Attila, Vincze Ferenc, Vitéz György, Zászlós Levente, Zsille Gábor
Magyar Írószövetség
,
Megjelenés: 2004. január 01.
Antikvár
"A magyar nyelv minden bölcsességének és szépségének összefoglalója- megörökítője, a Czuczor-Fogarasi-szótár, amíg eljut a "betyár" szó végső meghatározásához, akkurátusan végigveszi, hogy az egyes magyar tájegységek mit is értenek, kit is értenek a betyáron....
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3680 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Szegedi Szép Szó 1998-2006 (vegyes számok) (17 darab) [antikvár]
Darvasi László, Ördögh Szilveszter, Temesi Ferenc
![Darvasi László - Szegedi Szép Szó 1998-2006 (vegyes számok) (17 darab) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/872/3787872_1.jpg "Darvasi László - Szegedi Szép Szó 1998-2006 (vegyes számok) (17 darab) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3680 Ft
Kalligram 2012. május [antikvár]
Barnás Ferenc, Csepregi János, Debreceni Boglárka, Géczi János, Mohácsi Árpád
![Barnás Ferenc - Kalligram 2012. május [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/893/3787893_1.jpg "Barnás Ferenc - Kalligram 2012. május [antikvár]")
eredeti ár:
Az eredeti ár (könyvre nyomtatott ár), a kiadó által ajánlott fogyasztói ár, amely megegyezik a bolti árral (bolti akció esetét kivéve).
780 Ft
előző ár:
30 napon belüli legalacsonyabb ár.
702 Ft
akciós ár:
624 Ft
Kortárs 1962. október [antikvár]
Bárányi Ferenc, Benjámin László, Czigány György, Darvas József, Fülöp János, Gerelyes Endre, Gondos Ernő, Hermann István, Horgas Béla, Illés Béla, K. Grandpierre Emil, Kiss Dénes, Kiss Lajos, Ladányi Ferenc, Ladányi Mihály, Moldova György, Münnich Ferenc, Ortutay Gyula, Osváth Béla, Rideg Sándor, Rónay György, Sötér István, Szemlér Ferenc, Váci Mihály, Vas István
![Bárányi Ferenc - Kortárs 1962. október [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/148/3800148_1.jpg "Bárányi Ferenc - Kortárs 1962. október [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
950 Ft
Irodalmi Jelen 2011. szeptember [antikvár]
Bárdos Bence, Fűzfa Balázs, Mányoki Endre, Payer Imre
![Bárdos Bence - Irodalmi Jelen 2011. szeptember [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/210/3795210_1.jpg "Bárdos Bence - Irodalmi Jelen 2011. szeptember [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
880 Ft
Kortárs 1999. április [antikvár]
Bella István, Háy János, Lászlóffy Aladár
![Bella István - Kortárs 1999. április [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/145/3800145_1.jpg "Bella István - Kortárs 1999. április [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
950 Ft
Magyar Krónika 2015. február [antikvár]
Ágoston Balázs, Baán László, Barabás László, Bencsik András, Bencsik Gábor, Csukás István, Dombai Károly, Farkas Anita, Fekete György, Garabuczy Ágnes, Gőgös Norbert, Hollós László, Horváth Zoltán, Jankovics Marcell, Kerényi Imre, Lass Gábor, László Noémi, Mándy Iván, Marton Mária, Nagy Ida, Német Dániel, Németh Dániel, Orbán Viktor, Schmidt Bea, Somfai Sándor, Szencz Dóra, Szentei Anna, Szentesi Zöldi László, Szigethy Gábor, Takó Szabolcs
![Ágoston Balázs - Magyar Krónika 2015. február [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/574/2933574_1.jpg "Ágoston Balázs - Magyar Krónika 2015. február [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
840 Ft
Napkelet 1928. december 15. [antikvár]
Bibó Lajos, Büky György, Hajnal István, Horváth Béla, Kertész Kálmán, Majthényi György, Marconnay Tibor, Papp Viktor, Reményik S., Vajthó László
![Bibó Lajos - Napkelet 1928. december 15. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/307/2542307_1.jpg "Bibó Lajos - Napkelet 1928. december 15. [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3480 Ft
Tiszatáj 1977. január-június (fél évfolyam) [antikvár]
Csorba Győző, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Jókai Anna, Kántor Péter, Kiss Dénes
![Csorba Győző - Tiszatáj 1977. január-június (fél évfolyam) [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/349/2641349_1.jpg "Csorba Győző - Tiszatáj 1977. január-június (fél évfolyam) [antikvár]")
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2440 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
"A magyar nyelv minden bölcsességének és szépségének összefoglalója- megörökítője, a Czuczor-Fogarasi-szótár, amíg eljut a "betyár" szó végső meghatározásához, akkurátusan végigveszi, hogy az egyes magyar tájegységek mit is értenek, kit is értenek a betyáron. Példának okáért az Alsó-Duna mentén a hajóhuzó embert, Komárom és Győr tájékán a pusztai, nőtlen cselédet, Göcsejben ama "rideg legényt, ki valamicskét szerezvén magának, a rendes szolgálatot abbahagyta, napi b érben jár düggetlenségben él, s azért valamit tart maga felől", az Alföldön (és "pesti köznép beszédében") viszont a betyár "szolgálaton kívül csapongó, leginkább nőtelen, csavargó legény, ki holmi csínyokra, lopásokra hajlandó"."
Termékadatok
Cím: Kortárs 2004. január-december [antikvár]
Szerző:
Ács Károly
,
Ács Margit
,
Aczél Géza
,
Ágh István
,
Albert Gábor
,
Alexa Károly
,
Alföldy Jenő
,
Ambrus Lajos
,
András Sándor
,
Apáti Miklós
,
Baán Tibor
,
Báger Gusztáv
,
Balázs Sándor
,
Balázsovits Mihály
,
Bálint Péter
,
Balogh Robert
,
Báró László
,
Beke György
,
Bodor Béla
,
Bogdán László
,
Bognár Attila
,
Bokányi Péter
,
Borbándi Gyula
,
Bratka László
,
Buda Attila
,
Cs. Nagy Ibolya
,
Csajka Gábor Cyprian
,
Csiki László
,
Csontos János
,
Csoóri Sándor
,
Czakó Gábor
,
Czigány György
,
Czigány Lóránt
,
Czigány Magda
,
Czigány Zoltán
,
Deák László
,
Deák Mór
,
Dobai Péter
,
Dobozi Eszter
,
Döbrentei Kornél
,
Dr. Géfin László
,
Dukay Nagy Ádám
,
Ekler Andrea
,
Elek Tibor
,
Erős Kinga
,
Fecske Csaba
,
Fehér Bence
,
Fekete Vince
,
Fenyvesi Ottó
,
Ferdinandy György
,
Ferenczes István
,
Filep Tamás Gusztáv
,
Filip Tamás
,
Fodor Miklós
,
G. Komoróczy Emőke
,
Gál Sándor
,
Géczi János
,
Gobby Fehér Gyula
,
Győrffy Ákos
,
Győri János
,
Határ Győző
,
Hendi Péter
,
Hollósi Richard
,
Horváth Györgyi
,
Ircsik Vilmos
,
Jámborné Balog Tünde
,
Jász Attila
,
Jókai Anna
,
Kabdebó Tamás
,
Kalász Márton
,
Kántor Lajos
,
Kékesi Zoltán
,
Kelemen Lajos
,
Kemény Katalin
,
Kemsei István
,
Képes Gábor
,
Kerék Imre
,
Kibédi Varga Áron
,
Király Farkas
,
Király Zoltán
,
Kis Pintér Imre
,
Kiss Benedek
,
Kiss Dénes
,
Kolozsvári Papp László
,
Kondor Béla
,
Kovács István
,
L. Simon László
,
Lackfi János
,
László Noémi
,
László Zsolt
,
Lászlóffy Aladár
,
Lászlóffy Csaba
,
Léka Géza
,
Madár János
,
Márkus Béla
,
Marosi Gyula
,
Marsall László
,
Milley Tóth Ferenc
,
Molnár Miklós
,
Mórocz Zsolt
,
Móser Zoltán
,
N. Pál József
,
Nagy Gábor
,
Nagy Gáspár
,
Nagy Miklós Mihály
,
Nyilas Attila
,
Nyilasy Balázs
,
Oláh András
,
Oláh János
,
Olasz Sándor
,
Oravecz Imre
,
Orosz Katalin
,
Papp Ágnes Klára
,
Papp Tibor
,
Pardi Anna
,
Payer Imre
,
Penckófer János
,
Péntek Imre
,
Pintér Lajos
,
Pósfai György
,
Prágai Tamás
,
Rentz Mátyás
,
Restár Sándor
,
Sárándi József
,
Simon Ferenc
,
Somogyi Győző
,
Somos Béla
,
Sturm László
,
Sulyok Bernadett
,
Sütő Csaba András
,
Szabó Gyula
,
Szalai Zsolt
,
Szántó F. István
,
Szávai Dorottya
,
Szávai János
,
Szegedi Kovács György
,
Szeles Judit
,
Széles Klára
,
Szente Imre
,
Szentmártoni János
,
Szigethy Gábor
,
Szilágyi Márton
,
Szombathy Bálint
,
Szőcs Géza
,
Szöllősi Zoltán
,
Szörényi László
,
Tamás Menyhért
,
Tar Patrícia
,
Tarján Tamás
,
Térey János
,
Thimár Attila
,
Tornai József
,
Tömöry Péter
,
Tüskés Tibor
,
Vajda Albert
,
Vári Fábián László
,
Vasadi Péter
,
Vathy Zsuzsa
,
Végh Attila
,
Veress Miklós
,
Veszelka Attila
,
Vincze Ferenc
,
Vitéz György
,
Zászlós Levente
Zsille Gábor
Kiadó: Magyar Írószövetség
Megjelenés: 2004. január 01.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
1944-ben született, Sepsiszentgyörgyön. 1967-ben végzett a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar–román szakán.
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
1968 és 1971 közt a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör című hetilapnál volt riporter. 1971 és 1980 között a Kriterion Könyvkiadó szerkesztőjeként dolgozott Bukarestben, majd Kolozsvárott. 1980-tól két esztendőn rovastvezetője volt az Utunk című irodalmi hetilapnak. 1984 óta élt Magyarországon, ekkor a Magvetőnél lett szerkesztő, és ezt a pozíciót töltötte be egészen 1989-ig. Ezt követően egy éven át a Magyar Napló versszerkesztője volt. 1991 óta alkotott szabadfoglalkozású íróként, valamint a Budapest Filmstúdiónál dramaturgoskodott. Több színművét, rádiójátékát mutatták be, rendszeresen közölt műkritikákat is. 2008. október 2-án hunyt el, Ajakír című, utolsó regénye megjelenésének hetén.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Kirakat (1981), Kísértethajók - válogatott és új versek (1986), Álkulcsok - színjátékok (1986), Titkos fegyverek (1988), Elhallgatások (1989), Titkos fegyverek - A céda nyúl - Adam Adam (három regény, 1990), Remény (2002), Ajakír (2008)
Díjai
A Román Írószövetség Prózadíja (1977), SZOT-díj (1985), Füst Milán-jutalom (1987), A Jövő Irodalmáért Díj (1988), József Attila-díj (1990), A kolozsvári Magyar Színház Drámapályázatának díja (1992), Az EURÓPA 1968 pályázat díja (1993), Kortárs-díj (1993), A Magyar Honvédség és a Magyar Írószövetség irodalmi pályázatának nívódíja (1994), Az MTI-PRESS tárcapályázatának különdíja (1994), Déry Tibor-jutalom (1997), Bezerédj-díj (1999), Tiszatáj-díj (2002), Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004), Salvatore Quasimodo-emlékdíj (2006)
Fecske Csaba (Szögliget, 1948. március 10. –) József Attila-díjas (2008) magyar költő, publicista.
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Szülei: Fecske Lajos és Rencsisofszki Ilona. 1962 óta Miskolcon él. 1966–1990 között a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál olvasztár, diszpécser, technikus, szállításvezető, műszaki ellenőr volt. 1968 óta publikál rendszeresen. 1991 óta rokkantnyugdíjas. Az Észak-Magyarország publicistája.
1973-ban feleségül vette Serfőző Máriát. Két gyerekük született; Hajnalka (1973), Zoltán (1974). Született négy unokája Fecske Lilla (1998), Földvári Ákos (1996), Földvári Szabolcs (2001), Fecske Zoltán (2007).
Győrffy Ákos
Győrffy Ákos költő 1976-ban született Vácon, Nagymaroson és Budapesten él.
Fontosabb díjai
Gérecz Attila-díj (2000), Sziveri János-díj (2009), Márciusi Ifjak Díj (2010), Zelk Zoltán-díj (2010), Artisjus Irodalmi Díj (2011), József Attila-díj (2014)
Győrffy Ákos költő 1976-ban született Vácon, Nagymaroson és Budapesten él.
Fontosabb díjai
Gérecz Attila-díj (2000), Sziveri János-díj (2009), Márciusi Ifjak Díj (2010), Zelk Zoltán-díj (2010), Artisjus Irodalmi Díj (2011), József Attila-díj (2014)
Jókai Anna (Budapest, Józsefváros, 1932. november 24. – Budapest, 2017. június 5.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költőnő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2015-ben a Forbes őt választotta a 8. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
Jókai Anna 1932. november 24-én született Budapesten. Már kisgyermekkorában érdekelte az írás, de tizenhat éves korában felhagyott vele és csak későn, 33-34 éves korában folytatta újból és vált íróvá. 1951-53 között könyvelő, 1953-1957 között népművelő, művelődési előadó volt. 1956-ban felvételizett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, levelező tagozatra és így munkáját tovább folytathatta 1961-ig, mint főkönyvelő. 1961-ben magyar-történelem szakos tanári diplomát szerzett és tanított 1961-től 1970-ig a Budapest VIII. ker. Jázmin utcai általános iskolában. 1966-ban jelentkezett legelső novellapublikációjával, 1968-ban pedig a 4447 című regénnyel. Közben folyamatosan tanított, 1971-től 1974-ig a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnáziumban. 1968 és 1977 között öt regénye és négy elbeszéléskötete jelent meg, többek között 1969-ben a Kötél nélkül című novelláskötete. Művei ettől fogva az olvasók érdeklődésének középpontjába kerültek és egyre többen olvasták írásait. 1974-től csak írói hivatásának él, szabadfoglalkozású író. 1986-1989 között az Írószövetség alelnöke, 1989-től elnökségi tagja, 1990-1992-ig elnöke volt.
Akárcsak Németh László, íróként is „megmaradt tanárnak”: műveiben gyakran jelennek meg pedagógusok (Tartozik és követel, A forma, Magyaróra, Szép kerek egész, Selyem Izabella), a tanári hivatás, a tanítás lehetőségének és értelmének problémái. Műveiben megjelennek az emberi közönyösség elleni küzdelem, a szeretet képviselete a világban, a spiritualitás, és a keresztény értékek.
A Heves megyei Szajlán született 1943-ban. Jelenleg is ott él. Költő, író, műfordító. A kortárs magyar költészet egyik legnagyobb megújítója.
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Fontosabb díjak
Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015), Aegon Művészeti Díj Távozó fa című kötetéért (2016)
Szeles Judit (Csenger, 1969)
Költő, író. Pályája újraindulása az Alföldhöz és a KULTer.hu-hoz köthető. Svédországban él 2003 óta, az uppsalai Litteraturcentrum tagja.
Korábbi kötetei: Ilyen svéd (versek, 2015), Szextáns (versek, 2018).
Az Ibsen a konyhában az első prózakötete.
A szerző portréját Martin Larsson készítette.
A szerző portréját Martin Larsson készítette.
1953. augusztus 21-én született Marosvásárhelyen. Erdélyi magyar költő, politikus. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar–orosz szakon.
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
1974 és 1977 között az Echinox című háromnyelvű diáklapot szerkesztette. 1976 és 1981 között az Igazság című napilap irodalmi munkatársa volt. 1979-80-ban Sütő András javaslatára egy évig Herder-ösztöndíjas volt Bécsben. 1981 és 1982 között Tóth Károly Antallal és Ara-Kovács Attilával szerkesztette az Ellenpontok című szamizdat kiadványt, amiért a román államvédelmi hatóság (Securitate) többször is letartóztatta, bántalmazta. 1985-86-ban a kolozsvári Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet kutatója volt. 1986-89 között Genfben újságíróskodott, 1989-90-ben a Szabad Európa Rádió budapesti irodavezetője, 1989-től a Magyar Napló munkatársa lett. A romániai rendszerváltás után 1990-ben visszatelepült Kolozsvárra, ahol újságírói-szerkesztői munkája mellett politikai szerepet is vállalt: 1990-91-ben az RMDSZ főtitkára, 1991-1993 között politikai alelnöke volt. 1990-1992-ben szenátorrá választották, majd 1996-1998 között a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnökségi tagja lett.Első verseskötete 1975-ben jelent meg Te mentél át a vizen? címmel. Írt több drámát, regénytöredéket, drámai költeményt. Legutóbbi könyvének (Limpopo, avagy egy strucckisasszony naplója) címszereplője, Limpopo egy strucckisasszony, akinek Szőcs Géza struccnyelven írt naplóját „embernyelvre lefordította, átdolgozta és most közzéteszi”.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A szélnek eresztett bábu (1986), A sirálybőr cipő (1989), Passió (1999), Limpopo (2007)
Díjai
A Romániai Írószövetség debüt-díja (1976), Graves-díj (1986), Füst Milán-díj (1986), Déry Tibor-díj (1992), Bethlen Gábor-díj (1993), József Attila-díj (1993), Leopardi-díj (2011)
1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom. Kortárs német, cseh, francia és bolgár költőket fordított, és nevéhez fűződik Paul Verlaine Szaturnuszi költeményeinek első teljes, magyar nyelvű fordítása is.
2001-ben jelent meg Paulus című verses regénye, amely több elismerésben részesült: Palládium-, Tiszatáj- és Füst Milán-díj, Margócsy István pedig a nemzedék várakozását és ígéretét beteljesítő nagy műnek nevezte a verses regényt.
Első komolyabb, színpadhoz kapcsolódó munkája Puskin Borisz Godunov című drámájának új fordítása, Radnai Annamária nyersfordítása alapján. Filmes vállalkozása egy Harcos Bálinttal közösen írt verses operalibrettó, amelyhez Tallér Zsófia írt zenét, és Mundruczó Kornél filmjének szolgál alapjául (Johanna). Lefordította Arnold Schönberg Pierrot Lunaire című dalciklusának szövegét Ambrus Asma számára, aki 2005-ben adta elő a művet az Őszi Fesztiválon. Mundruczó Kornél megbízta Lendvay Kamilló A tisztességtudó utcalány című operájának szöveggondozásával (bemutatója 2003 októberében volt az Átrium moziban). Saját drámatrilógiájából (A Nibelung-lakópark, amely a Litera.hu olvasóinak szavazatai alapján magyar irodalom kategóriában „Az év könyve” lett ) ugyancsak Mundruczó Kornél rendezett felolvasószínházat a Millenáris Teátrumban, illetve a POSZT-on, Pécsett. Az első rész, a Rajnapark – a Dramaturgok Céhének jóvoltából – megkapta az évad legjobb magyar drámájának díját. A harmadik részt, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör mutatta be 2004. október 23-án, a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a „Neue Stücke aus Europa” fesztiválon.
Ultra címmel publikálta Térey tizenegyedik kötetét, amely a 2002–2006 közt írt új verseit tartalmazza.
2006-ban a Rózsavölgyi és Társa a Budapesti Őszi Fesztivállal közösen jelentette meg a TéreyULTRA című partitúrát, amelyben 12 Térey-verset zenésítettek meg fiatal magyar zeneszerzők.
Térey János talán a kortárs magyar irodalom legaktívabb, leglendületesebb alkotója. Energiájára, lendületére jellemző, hogy elfeledett, tetszhalott műfajokat aktualizál és kelt új életre. Térey – Asztalizene című drámájával – ezúttal a polgári színmű, a társalgási szalondráma és a budai Királyhágó tér vidékére kirándult. A darabot Bagossy László rendezte, az ősbemutató 2007 októberében volt a Radnóti Színházban. A mű az AEGON Művészeti Díj mellett számos rangos elismerést kapott megjelenése óta. A 2009-ben, könyv formában is megjelent Jeramiás avagy Isten hidege – közvetlenül az Asztalizeneelismerését követően – elnyerte a Színházi Dramaturgok Céhe díját: „Az évad legjobb drámája” lett.
Fölolvasásokon vett részt Németországban és Ausztriában több alkalommal is (Bécs, Salzburg, Graz, Berlin, Frankfurt, Köln, Darmstadt stb.), 1996-ban pedig Chicagóban, Torontóban és New Yorkban. Írásait angol, német, cseh, bolgár, horvát, olasz, mongol, héber és cigány nyelvre fordították.2007-ben KaltWasserKult címmel megjelentek válogatott versei német nyelven az Akademie Schloss Solitude kiadónál. 2008-ban a Hagen, avagy a gyűlöletbeszéd (Hagen, ou l'Hymne á la haine) című kötete jelent meg francia nyelven az Édition Theatrale kiadó gondozásában.
2006 tavaszán az Akademie Schloss Solitude ösztöndíjasa volt Stuttgartban. 2010-ben a Halma Network vendége a lettországi Ventspilsben és az írországi Annaghmakerrigben, a Tyrone Guthrie Centre-ben.
Jeremiás avagy Isten hidege című darabjának ősbemutatója 2010. október 2-án volt a budapesti Nemzeti Színházban.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A Nibelung-lakópark (2004), Ultra (2006), Paulus (2007), Asztalizene (2008), Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Protokoll (2010)
Díjai
Mozgó Világ-nívódíj (1990), Soros-ösztöndíj (1994, 2000), Déry Tibor-jutalom (1995), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995), A Magyar Rádió Petőfi-díja (1996), NKA ösztöndíj (1996, 2004), A Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány ösztöndíja (1999), Alföld-díj (2000), József Attila-díj (2001), Palládium-díj (2002), Tiszatáj-díj (2002), A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002), Füst Milán-díj (2002), Palatinus-nívódíj (2002), Örkény István-ösztöndíj (2003), Az évad legjobb magyar drámája (2003), Az Édes anyanyelvünk pályázat vers kategóriában I. díj (2004), A Szépírók Társaságának díja (2004), Szép Ernő-jutalom (2004), Az év könyve díja (a Literán, 2004), az Év könyve díj – dráma kategória (2005), Színikritikusok-díja (2005), az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006), Látó-díj (2007), AEGON Művészeti Díj (2008), Szép Ernő-jutalom életműdíj (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája az Asztalizene (2008), Színházi Dramaturgok Céhe díj – az évad legjobb magyar drámája a Jeremiás avagy Isten hidege (2009), Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (2010), Szépirodalmi Figyelő-díj (2010), Székely Bicskarend (2010)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............