Bővebb ismertető
JÓKAI MÓR (1825-1904)
(A címlapon Barabás Miklós: Jókai Mór. 1854. Litográfia - Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnoka - Szemenyei Tivadar felvétele)
Pályájának kezdete a polgárosulásra törő reformmozgalmak kibontakozásával, alkotó tevékenységének utolsó szakasza pedig a századunkban kialakuló új társadalom születésének első mozzanataival esik egybe. E két nagy történelmi fordulópont között ível magasba a magyar prózaírás legnagyobb mesterei közt számontartott regényírónk, Jókai Mór életműve. Képzelete bejár minden időt és kort. A távoli, történelem előtti múlt és a messze jövő egyként otthona. - Fényes fantáziáját előbb az ifjúkor tettei, a pápai Képzőtársaság irodalmi szervezkedése, később a nagy Március és a szabadságharc eseményei lendítik mozgásba A nemzeti gyász éveiben a történeti múlt gazdag tárházából meríti vigasztnyújtó témáit, a kiegyezés utáni kiábrándultságot pedig az igazabb, emberségesebb jövő képének felmutatásával enyhíti. - A romantikust és a reálist különös módon egyesítő művészete hazát és nagyvilágot, a legmagyarabb táj parasztságának és a pesti kisembernek az éleiét, szülőföldjének valóságát és a távoli egzotikus földrészek színpompás világát ötvözi életművében roppant láthatárú s mégis egységes egésszé. Munkásságával tömegeket hódított meg az olvasás számára, s életműve ma is elevenen ható erő. Számtalan idegen nyelvre fordított regényei, novellái világszerte a magyar irodalmi kultúrának Petőfi és Madách mellett legismertebb géniuszává avatják.