Irodalom kényszerzubbonyban [antikvár]

Könyvtest kissé félrenyomódott.
„A Mundus Kiadó megtisztelő felkérésére összeállított válogatott tanulmányaimnak a vezérlő elve az, hogy az irodalom államosítása koráról számot adjak. Hogyan államosította a moszkovita főhatalom a magyar irodalmat, hogyan zúzta szét annak értékvilágát, hogyan terelte az írókat egy akolba, hogy a diktatúra által előírt hangnemben énekeljenek - magyarán hogyan szüntették meg a magyar irodalomban azt a polifóniát, ami azokban az években-évtizedekben csak külföldön élhetett tovább - az emigrációban. Erről szól a válogatás második része; az őrzőkről, azokról, akik továbbra is hittek a magyar szellem autochton voltában, az irodalmi tudat folytonosságában." (Czigány Lóránt) Czigány Lóránt (Sátoraljaújhely, 1935) író, publicista, József Attila-díjas irodalomtörténész, az MTA irodalomtudományi doktora. A forradalom után fiatalon ment külföldre, PhD-t a londoni egyetemen szerzett. A kaliforniai, a londoni, a budapesti és a miskolci egyetemen tanított magyar irodalmat. A Londonban működő Szepsi Csombor Kör egyik alapítója, a Times és a BBC külső munkatársa. Az Antall-kormány idején Londonba akkreditált rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. A rendszerváltozás óta Londonban és Budapesten él. Főbb művei: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában (monográfia, 1976); The Oxford History of Hungárián Literature (szintézis, 1984); Nézz vissza haraggal! (tanulmányok, 1990); Gyökértelen, mint a zászló nyele (tanulmányok, 1994); Ahol állok, ahol megyek (önéletírás, 1998); Talpalatnyi senkiföldjén (tanulmányok, 2002); Vakrepülés (tanulmányok, 2003); írok, tehát vagyok (napló, 2005).