Irodalom 11. I. [antikvár]

TANKÖNYVHASZNÁLAT Kedves Tanuló! Érdemes tudatosítanod, hogy az irodalom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szövegalkotás hangsúlyos volta, a cársas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szociális kompetenciák' fejlesztésében. Az irodalomcanu-lás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő müismeret, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széles körű képesség- és készségkibontakozcatás. Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mű párbeszédében alakuló, változó és változatokban élö képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és canulócársaidra, a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írásmodel-leket kínál, hatékonyan készíc fel a közép- vagy emelc szincü érettségi vizsgára. Ennél is fontosabb azonban, hogy cámogac az ércő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitarcó munkádra, elköcelezetcségedre is szükség van. A tankönyvi szövegek tanulási-muvelődési folyamatban betöltött szerepének bemutatása Ismeretközlő és értelmező szöveg Változatos szövegegyüttes. Vannak köztük az előfeltétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és mű-veltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a reflektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányokat értelmező, értelmezési lehetőségeket kínáló szövegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszatekintő reflektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát adnak az irodalomról való szakszerű beszédre is. Irodalmi müvek szövegei, szövegrészletei. A Nemzeti alaptanterv (2012), a kerettantervi szabályozások (2012) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi olvasmányok. illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstílusait, stílusirányzatait) követő rendbe illeszkednek. Fontos, de nem kizárólagos cél a mértékadó (kanonikus) müvekről való olvasói tapasztalat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyomány megismerése, megértése és elsajátítása. Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stilisztikai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folyamataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmányozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtetheted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartalmuk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell figyelnie. Vagyis a használatképes fogalomtudás az irodalomértés és az irodalomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele. Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbeszédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehetőséget kínálnak, utakat nyitnak a kortárs müvek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az Idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szövegek között szerepelnek ismeretbóvítő. ismeretközlő és müértelmezö szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a diflíerenciált tanulást és fejlesztést. Szolgálhatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését. A kompctcnm nem akepességrokon értelmű kifejezcsc (skill). hanem képesség (abUity) sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati képességeket, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DcScCo 2002)