Bővebb ismertető
TANKÖNYVHASZNÁLAT Kedves Tanulót
Érdemes tudatosítanod, hogy az irodaJom tantárgy olyan ismeretrendszert közvetít, olyan készségeket és képességeket fejleszt, amelyeknek a többi tantárgy tanulására, illetve a személyiség fejlődésére nézve is meghatározó jelentősége van. A szövegértés és szö veg-alkotás hangsúlyos volta, a társas tanulási helyzetek lehetősége miatt a tantárgynak kitüntetett szerepe van a gondolkodási, nyelvi-kommunikációs és szociális kompetenciák' fejlesztésében. Az irodaiomtanu-lás tartalmai: az olvasói tapasztalatokra és élményekre épülő müismeret, a művelődéstörténeti és irodalomtörténeti műveltség, az irodalomelmélet, valamint széles körű képesség- és készségldbontakoztatás.
Irodalomtankönyved a jelentést az olvasó és a mü párbeszédében alakuló, változó és változatokban élö képződménynek tekinti. Ezért az olvasási folyamatokban rád, a befogadóra és tanulótársa-idra> a befogadók közösségére összpontosít. Jól használható értelmezői-tanulási stratégiákat és írás-modelleket kínál, hatékonyan készít fel a középvagy emelt szintű érettségi vizsgára. Ennél is fontosabb azonban, hogy támogat az értő olvasóvá, alkotóképes íróvá, együttműködő, sikeres és felelős felnőtté válásban. Ahhoz azonban, hogy mindezt elérd, a te döntésedre, kitartó munkádra, elkötelezettségedre is szükség van.
A tankönyvi szövegek tanulási-művelődési folyamatban betöltött szerepének bemutatása
Ismeretközlő és értelmező szöveg
Változatos szövegegyüctes. Vannak köztük az előfel-tétel-tudást megteremtő korszakbevezetők és mű-veltségbővítő szövegek. Vannak irodalomtudósoktól, irodalomtörténészektől vett, a ráhangolódást vagy a reflektálást segítő idézetek, és vannak olvasmányokat érteimező, értelmezési lehetőségeket kínáló szövegek is. Ez utóbbiak nem megtanulásra, inkább az órai vagy otthoni értelmezést követő, visszateldntő reflektálásra vannak szánva. Ugyanakkor mintát adnak az irodalomról vaió szakszerű beszédre is.
Irodalmi müvek szövegei, szövegrészletei. A Nemzeti alaptanterv (2007), a kerettantervi szabályozások (2004) és az érettségi vizsga kimeneti követelményei alapján válogatott szépirodalmi olvasmányok, illetve részleteik. Az olvasmányok meghatározóan az irodalom történeti korszakait (korstüusait, stílusirányzatait) követő rendbe illeszkednek. Fontos, de nem kizárólagos cél a mértékadó (kanonikus) müvekről való olvasói tapasztalat szerzése, a világ- és önértésünk kereteit képező európai és a magyar irodalmi-kulturális hagyomány megismerése, megértése és elsajátítása.
Fogalmak, ábrák. Az irodalomelméleti, stilisztikai, retorikai, verstani fogalmak, táblázatok, szemléltető ábrák segítik tanulási-megértési folyamataidat. Nem megtanulásra, hanem tanulmányozásra, gondolkodásra, felhasználásra valók. Például a műfaji fogalmakat kódként működtetheted az értelmezéskor, még akkor is, ha tartalmuk történetileg változik. A jó olvasónak már olvasás előtt vannak előfeltevései a szövegről. Tudja, hogy egy adott műnemhez tartozó, adott műfajban megírt alkotás olvasásakor milyen szempontokra kell figyelnie. Vagyis a használatképes fogalomtudás az irodalomértés és az irodalomról való szakszerű beszéd fontos előfeltétele.
Kiegészítő szövegek. A főszövegekkel sokrétű párbeszédbe lépő szépirodalmi és nem irodalmi szövegek, valamint a hozzájuk kapcsolódó feladatok. Választási lehecöségct kínálnak, utakat nyitnak a kortárs müvek felé, amivel oldják az időrendet. Összekapcsolják az idegen múltat az ismerős jelennel. A kiegészítő szövegek között szerepelnek ismeretbóvítő, ismeretközlő és műércelmező szövegek. Lehetővé teszik az egyéni haladást, a differenciált tanulást és fejlesztést. Szolgálhatják a tanultak, olvasottak további kiterjesztését, újabb olvasmányok megismerését.
' A kompccencia nem a képesség rokon értelmű kifejezése (skill), hanem képesség (ability) összetett feladatok adott feltételek között történő sikeres megoldására. Magában foglalja az ismeretek előhívását és aktivizálását, a gondolkodási és gyakorlati kcpességekei, a szociális és magatartási összetevőket és beállítódásokat, az érzelmeket és az értékeket egyaránt. (OECD/DeSeCo. 2002)