Irodalmi szöveggyűjtemény 10. [antikvár]

DANIEL DEFOE (1660-1731) Robinson Crusoe (Részletek) Alaposabban fontolóra vettem az életkörülményeimet, és nekiláttam, hogy írásban jellemezzem azokat. Nem azért, hogy utána az írást bárkire is ráhagyományozzam (úgy tűnt, nem leszek túl sok örökössel megáldva), hanem hogy összefoglaljam azokat a gondolataimat, amelyek naponta foglalkoztatnak. Mivel kezdett erőt venni rajtam a csüggedés, azzal nyugtattam magam, hogy összevetettem jelenlegi életem jő és rossz oldalát. Pártatlanul próbáltam megítélni a kényelmet, amit élvezek és a szenvedést, amit átélek: A rossz Egy szörnyű, lakatlan szigetre vagyok számkivetve, a szabadulás minden reménye nélkül. A világ minden élőlénye közül én lettem kiválasztva a leghitványabb sorsra. Magányra ítéltek, eltiltva az emberi fajtól és társadalomtól. Nincsenek ruháim, amelyek testemet takarják. Védtelen vagyok az emberek vagy vadállatok ellenséges támadásaival szemben. Egy lélek sincs, akihez szólhatnék, vagy aki enyhíthetné bánatomat. A jó Élek, mert a hajó legénységével ellentétben nem fulladtam vízbe. A többiekkel szemben én ki lettem választva arra, hogy éljek. Az Úr, aki csodálatos módon megmentett a haláltól, meg is szabadíthat. Nem éhezem és a hely, ahol élek nem sivár, élelemben gazdag. Az éghajlat itt meleg, tehát ha lenne is ruhám, alig hordhatnám azt. Olyan szigetre kerültem, ahol ninaenek az életemetfenyegető vadállatok, szemben azzal, amit például az afrikaipartokon láttam. Mi lett volna velem, ha ott szenvedek hajótörést? Isten rendkívüli adományként partközeibe küldte a hajót, ahonnan megszerezhettem minden szükséges holmit, hogy felszerelkezhessek és ellássam magam utánpótlással, akár életem végéig is. Olyan őszinte vallomás volt ez, amilyen csak sanyarú sorsomtól kitelt. De nem csupán a negatív jelenségeket emlegette fel, hanem azokat is, amelyekért hálás lehetek. Szolgáljon ez tanulságul, mindazok számára, akiknek a világon a legnyomorúságosabb sors jutott, mert mindenben találhatunk valamit, ami megnyugvást okoz és reményt kelt.