Irodalmi, stilisztikai és ének-zenei tanulmányok [antikvár]

5 I. RESZ IRODALMI, STILISZTIKAI ÉS ÉNEK-ZENEI TANULMÁNYOK DR. BAYER MKLOS GONDOLATOK NAPJAINK IRODALMÁRÓL, MŰVÉSZETÉRŐL1 „A beszéd mindig képekben való kifejezés. Az objektív létező és a megértés közti űrt csak akkor lehet áthidalni, ha a képszeríísítés szikrá- in falreillfrvi ' jjy».™ », J. Huizinga2 1991 szeptemberét írtuk. A Nagyvilág szerkesztősége kérdéssel, kérdések sorával fordult írókhoz, költőkhöz, kritikusokhoz, — választ várva (talán megoldást is?) az írók felelősségének, lehetőségeinek problémáira századunk végén. Túléli-e az irodalom a XX. századot? — fogalmazódott meg a legsúlyosabb kérdés.3 Van-e hatalma a leírt és kimondott szónak? A válaszok szinte egytől egyig reménykedőek, bizakodóak, de — még a leghatározottabb véleményekben is inkább a vágy igénye, mintsem a teljesülhető valóság tükröződött. A század két nagy világégése sok illúziót lerombolt, napjaink „életfilozófiai" receptjei, „túlélési" ajánlatai sem a művészethez fordulnak segítségért. Miért nem hiányzik az emberek többségének a művészet erkölcsi igazmondása, tanítása? Melyek lehetnek az elidegenedés, a „társas" magány okai? A magyarázatokért nem szükséges a szociálpszichológia vagy más tudomány kutatásaihoz fordulni. A „Modern idők"-beli kisember-kiszolgáltatottság, az Örkényi figurák, — Tóték és Pistik sorsa érzékletessé teszik korunk „átlagemberé"-nek botladozását, tétovázó útkeresését. Hogy ez másként is lehet? A. Miller drámájának hőse 17 évesen bemegy a dzsungelbe, hogy 21 évesen gazdagon jöjjön ki onnét. Hogyan sikerült neki? — Erre nem kapunk választ. Napjainkban szinte mindenütt küzdelem folyik az életért, a vagyonért, a hatalomért — s mivel mindenki osztozkodás nélkül szeretne minél nagyobb részt megkaparintani a célul kitűzött gazdagságból, így ez a harc