kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Baka István - Holmi 1994. január [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/786/5144786.jpg "Baka István - Holmi 1994. január [antikvár]")
Holmi 1994. január [antikvár]
Baka István, Beney Zsuzsa, Bodor Ádám, Boldizsár Ildikó, Csukás István, Deák Ágnes, Gángó Gábor, Gáspár B. Árpád, Horváth János, Joyce Carol Oates, Kántor Péter, Kardos Daróczy Gábor, Keserü Katalin, Kovács András Ferenc, Kováts Zoltán, Kukorelly Endre, Mándy Iván, Melegh Attila, Niedermüller Péter, Pacskovszki Zsolt, Petri György, Rugási Gyula, Szilágyi Márton, Takáts Gyula, Tarján Tamás, Tímár Árpád, Utassy József
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Holmi 1994. január [antikvár]
Szerző:
Baka István
,
Beney Zsuzsa
,
Bodor Ádám
,
Boldizsár Ildikó
,
Csukás István
,
Deák Ágnes
,
Gángó Gábor
,
Gáspár B. Árpád
,
Horváth János
,
Joyce Carol Oates
,
Kántor Péter
,
Kardos Daróczy Gábor
,
Keserü Katalin
,
Kovács András Ferenc
,
Kováts Zoltán
,
Kukorelly Endre
,
Mándy Iván
,
Melegh Attila
,
Niedermüller Péter
,
Pacskovszki Zsolt
,
Petri György
,
Rugási Gyula
,
Szilágyi Márton
,
Takáts Gyula
,
Tarján Tamás
,
Tímár Árpád
Utassy József
Kiadó: Holmi Szerkesztősége
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)
1963-ban született Dunaújvárosban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem esztétika–magyar–népművelés szakán végzett 1986-ban.
Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik.1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet.
A Magvető Kiadónál megjelent műveiMesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006)
Az egyetem után hét évig szerkesztőként dolgozott az Országos Széchényi Könyvtár Új Könyvek Szerkesztőségében. 1993–1996 között a Pesti Szalon Könyvkiadóban volt felelős szerkesztő. 1999–2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Társadalomtudományi Szerkesztőségét vezette főszerkesztőként, majd 2008 januárjáig a Magvető Kiadóban volt főszerkesztő. Jelenleg művészetterapeutaként dolgozik.1987 és 1993 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetében volt mesekutató ösztöndíjas, a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsától 1999-ben kapta meg a néprajztudomány kandidátusa címet.
A Magvető Kiadónál megjelent műveiMesék férfiakról – nőknek (2007), Mesék nőkről – férfiaknak (2007), Mesék anyákról (2008), Mesék apákról (2008), Mesék életről, halálról és újjászületésről (2009), Meseterápia (2010)
Díjai
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1991), Az Év Könyve Artisjus-díj (1992), Az Év Gyerekkönyve IBBY-díj (1998, 2005), Fitz József-díj (2002), Aranyalma-díj (2003), József Attila-díj (2006)
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.
Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője.Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek (1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012).
A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000).
Verseit több nyelvre lefordították; több nemzetközi költői fesztiválon szerepelt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Afrikában, Kínában.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (tárcanovellák) (2016)
Díjai
Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009), Radnóti-díj (2012), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2013)
Tagja a Szépírók Társaságának, a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette.
Petri György
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Petri György (1943–2000) Kossuth-díjas költő, műfordító, újságíró.
Fontosabb díjai
Az Európa Könyvkiadó Nívódíja (1986), a Mikes Kelemen Kör Díja (Hollnadia – 1988), Déry Tibor-jutalom (1989, 1994), József Attila-díj (1990), A Jövő Irodalmáért Díj (1989), Örley-díj (1990), Év Könyve Díj (1991), A Soros Alapítvány Életműdíja (1992), Nagy Imre-emlékplakett (1995), Weöres Sándor-díj (1995), Kossuth-díj (1996), Nicolaus Lenau-díj (1997), Pro Urbe Budapest (1998), Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1998)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............