kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Angyalosi Gergely - Holmi 1993. szeptember [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/340/5271340.jpg "Angyalosi Gergely - Holmi 1993. szeptember [antikvár]")
Holmi 1993. szeptember [antikvár]
Angyalosi Gergely, Bazsányi Sándor, Bodor Béla, Farkas János László, Fogarassy Miklós, Forgách András, Földényi F. László, Hans Robert Jauß, Határ Győző, Horváth Elemér, Italo Calvino, Jürgen Habermas, Kányádi Sándor, Kocziszky Éva, Laki Péter, Libisch Károly, Mándy Iván, Orbán Ottó, Rába György, Sajó László, Sőrés Zsolt, Szentkuthy Miklós, Utassy József, Vörös István
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1440 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Holmi 1993. szeptember [antikvár]
Szerző:
Angyalosi Gergely
,
Bazsányi Sándor
,
Bodor Béla
,
Farkas János László
,
Fogarassy Miklós
,
Forgách András
,
Földényi F. László
,
Hans Robert Jauß
,
Határ Győző
,
Horváth Elemér
,
Italo Calvino
,
Jürgen Habermas
,
Kányádi Sándor
,
Kocziszky Éva
,
Laki Péter
,
Libisch Károly
,
Mándy Iván
,
Orbán Ottó
,
Rába György
,
Sajó László
,
Sőrés Zsolt
,
Szentkuthy Miklós
,
Utassy József
Vörös István
Kiadó: Holmi Szerkesztősége
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
1952-ben született Budapesten. 1976-ban diplomázott az ELTE Bölcsész-karán történelem–filozófia szakon, diplomamunkáját James Joyce és a filozófia nyelvi fordulata címmel írta. Az egyetem után különböző színházaknál volt dramaturg (Kecskeméti Katona József Színház, Népszínház, Nemzeti Színház) egészen 1984-ig, amikor szellemi szabadfoglalkozású lett. Azóta írásból, fordításból, rajzolásból él.
A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)
Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)
A szerző honlapja: www.zehuze.hu
A Magvetőnél legutóbb Zehuze című regénye jelent meg, amely harminc évet ölel át. A zehuze azt jelenti, ez van, minden nyelvben vannak a zehuze szóhoz hasonló szavak: azt fejezik ki, az életet el kell fogadni olyannak, amilyen: ZEHUZE.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Aki nincs (1999), Gonosz siker (2000), Zehuze (2007)
Díjai
Kritikusok díja (Vitellius,1992), Szép Ernő-díj (2000), Bornemissza Gergely drámaírói ösztöndíj (2000), Országos Színházi Találkozó legjobb dráma díja (A szűz, a hulla, a püspök és a kések, 2000), Jászai Mari-díj (2002), Szinnyei Júlia-díj (2002), Stúdiószínházi fesztivál legjobb dráma díja (A görény dala, 2003), Édes anyanyelvünk pályázat I. díj dráma kategória (2004), Katona József pályázat díja (A kulcs, 2005), A legjobb dráma díja (A kulcs, 2005), József Attila-díj (2006), Az Írók Könyvesboltjának Üveggolyó-díja (2007), Déry-díj (2007) Füst Milán-díj (2007), Balázs Béla-díj (2009)
A szerző honlapja: www.zehuze.hu
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – ) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Kányádi Sándor 1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) veszített el. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában, a középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, ám tanárként soha nem dolgozott, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza (1933–1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadókörúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.
Írói álneve Kónya Gábor.
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.
1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.1958-ban kötött házasságot Tichy Mária Magdolna tanárral és szerkesztővel. Két gyermekük született: Zoltán Sándor (1962) és László András (1971). Unokahúga, Benedekffy Katalin gyermekként sokszor szavalta nagybátyja verseit, ma elismert színész-operaénekesként gyakori vendég a költő szerzői estjein.
Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adja ki, gyerekkönyvei különböző válogatásokban, versei megzenésítve és audió hordozókon is folyamatosan jelennek meg.
Író, esszéíró, műfordító. 1908-ban született, Budapesten. 1931-ben szerzett oklevelet a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-francia-angol irodalom szakán.
1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)
Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
1932-től a Madách Gimnáziumban, 1939-től az óbudai Árpád Gimnáziumban tanított. 1949–1958 között közgazdasági technikumban tanított. 1958-tól haláláig szabadfoglalkozású író. Elbeszélései és tanulmányai többek között a Napkelet, a Válasz, a Magyar Csillag, a Vigília, az Új Symposion, a Kortárs, valamint az Élet és Irodalom hasábjain jeletek meg. Angol és amerikai regényeket fordított.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
Divertimento (1957), Burgundi krónika (1959), Hitvita és nászinduló (1960), Arc és álarc (1962), A megszabadított Jeruzsálem (1965), Angyali Gigi (1966), Meghatározások és szerepek (1969), II. Szilveszter második élete (1972), Szent Orpheus breviáriuma (1973), Szárnyatlan oltárok (1978), Prae I-II. (1980), Múzsák testamentuma (1985), Saturnus fia (1989), Euridiké nyomában (1993), Narcisszusz tükre (1995), Az alázat kalendáriuma (1998), Bezárult Európa (2000), Fájdalmak és titkok játéka (2001), Barokk Róbert (2002), Casanova (2008), Pendragon és XIII. Apolló (2009), Doktor Haydn (2009)
Díjai
Baumgarten-díj (1948), József Attila-díj (1977), Füst Milán-díj (1982), Déry Tibor-díj (1984), Kossuth-díj (1988)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............