Gyermekvilág [antikvár]

MÁR TUDOK OLVASNI Csikorgó hideg volt. Hazafelé mentem. Nyüszítés^ hallottam. - Nini! Egy kiskutya! - kiáltottam. A bokor alatt egy egy kis tacskó feküdt. Remegett,és szomorúan nézett rám. Felemeltem. Majd szóltam hozzá: -Elhagytak talán? Vagy megszöktél, kis buta?! A kutyus szííkölt; biztosan azt akarta mondani: - Vigyél haza! - De vajon hova? - ezen tűnődtem, és ekkor a nyakörvén egy fémlemezkét pillantottam meg. Azon ezt olvastam: - Meg vagy mentve,Fifi! - kiáltottam boldogan. Az ő szeme is megcsillant a neve hallatára. Pár perc múlva a Szép utca 3-ban voltunk. Egy néni nyitott ajtót. Nagyothallott. Már sírva kereste a kutyusát, mert Fifi jelzőkutya volt. Amikor csengettek, akkor mindig meghúzta a néni ruháját. így jelezte azt, hogy jött hozzá valaki. Fifi hazaérkezésének mindenki megörült: a néni is, a kutyus Is, meg én is.