Ex Symposion 95. [antikvár]

ESZMÉK ZSIBVASARA. IS Á llatvásár, bnznr, bolhapiac, búcsú, feketepiac, lengyel piac, ócskapiac, ószer, tejpiac, vásár, zsibvásár, söt cirkusz és feszti\'ál - erről szólt a fölkérés. Hogy ezekről írnának a szerzők. A szám ötletgazdaja és egyben kijelölt koordinátora megbetegedett. Leszokott a dohányzásról, „nem bírja a zsebem, muszáj", mondta a telefonba. És a dohányzásról való leszokás - én, aki bármikor, bárhol le tudok szokni, csak tudom! - mindenféle nyavalyákkal jár: depresszió, féktelen zabálás és az amúgy is meglévő súlvfölösleg további növekedésétől való rettegés, melankólia, életuntság, munkaundor, kishitűség. Ráadásul nem csak szerkesztőm betegedett meg, hanem a számítógépe is. Már a káoszelmélet előtt tudta a bölcs nép, hogy a káosz mélyén valamiféle sajátos rend uralkodik. A baj csőstül jön, akit ver az isten, azt rugdossa is, mondjuk, ha baj baj hátán ér bennünket. A káoszelmélet pedig kimondja: ha lezuhan egy repülőgép, akkor sokkal nagyobb esélye van annak, hogy lezuhan még egy, mint egyébként. így rám maradt ennek a bevezetőnek a megírása (is), mint afféle társkoordinátornak. A piac szavunk olasz eredetű, horvát és/vagy szerb közvetítéssel került a nyelvünkbe, a vásár perzsa jövevényszó, az ősmagyar korban honosodott meg, pontuszi kereskedők révén, a bazár újperzsa, a nemetbői vettük át. Migráns szavak. Dédelgetem, simogatom őket. A szerzők némelyikét szép szóval, némelyiket szókorbáccsal vettem rá az együttműködésre. írtak ezek mindent. Körbeírták a világot. India bazárjaitól Vajdaság, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Németország, Törökország, Tunézia (ócska)piacain át egészen a Szilícium-völgy számítógép-ószeréig van itt minden, mint mint a búcsúban. A (bolha)piacok, vásárok azonban nem csak a szükséges és szükségtelen élelmiszerek, különféle fogyasztási cikkek és csetreszek adásvételéről szólnak, hanem beszélgetések, pletykák, hírek színterei, eszmék cseréinek agórái vagyis. S ez a forgatag az eszmék mellett az érzelmek forgataga is: szerelmeké csakúgy, mint veszteségeké -érzések csencselése, múlhatatlanul kidobásra ítélten. Erről szól a Zsibvásár című \ számunk. Óvja Paliasz Athéné, aki töb-bek között a művészetek istennője, e szám szerzőit, akik egyéb munkáikat tették félre kedvünkért, hogy ez a szám létrejöhessen. Áldja meg őket Szalézi Szent Ferenc, az írók és Szent Brigitta, a költök védőszentje. Fogarassy Fannyt pedig, akinek fotóival illusztráltuk a lapot, oltalmazza a szentként tisztelt Veronika, kendőstül. A piacozókat, a vásározókat, a bazá-rosokat meg védje továbbra is Hermész, Mercurius és Assisi Szent Ferenc. A vásárlókat meg Ananké, a szükség istene, vagy Fortuna, aki tuggyukki. Még valami. A zsibvásár „zsib" előtagja ismeretlen eredetű, és a tolvaj jelentéssel bírt. Bár nem tudom, mi következik ebből. BOZSIK Péter ft ^ ¦