Elmozdulások [antikvár]

A könyvespolcOlasz újságolvasók, ha átnézték az aznapi számot, gyakran otthagyják napilapjukat a bárok asztalain vagy a parkok padjain. Másfél évvel ezelőtt, Rómában élve egy hónapig, valamelyik februári vasárnap így lettem örököse egy Corriere della Serának. Aki néha vagy gyakran kézbe vesz idegen nyelvű napilapokat, tudja, hogy a hétvégi számok magyar újságolvasó számára meghökkentően vaskosak. A Corriere della Sera vasárnaponként nyolcvanoldalas, ötvenhat oldal az országos kiadás, huszonnégy a római melléklet (a lap milánói). Engem leginkább az időjárás-jelentés oldala nyűgözött le, tizenhat kis térkép az olasz régiók, az európai régiók és a többi kontinens aznapi várható időjárásával: ha felszállok délután a Johannesburgba induló gépre, innen megtudhatom, hány fok vár megérkezéskor a repülőtéren. A kulturális rovat tágassága is hasonló: aznapi vezető cikkét Javier Marías írta, kiváló spanyol regényíró. Miért nem fordulhat elő ez az eset magyar napilapban?A magyar napilapnak nem is biztos, hogy megjelenik vasárnap száma. Ha megjelenik, kulturális rovata valószínűleg nem lesz hétoldalnyi terjedelmű, s a rovatnak nem lesz vezetőnek nevezhető cikke sem. Ha mégis lenne, akkor hazai közíró vagy inkább újságíró írja, s nem regényíró; ha esetleg mégis regényíró, akkor biztos, hogy magyar és nem spanyol. Lehetséges, hogy a magyar napilap szerkesztőségében dolgoznak olyanok, akik ismerik, sőt szeretik Marías műveit (Holnap a csatában gondolj rám című regényét alig tudták letenni annak idején) - még ebben az esetben sem képzelhető el, hogy a hétvégi számok tervezésekor felvesse valamelyikük, hogy hívják fel Maríast és kérjenek tőle vezető cikket a rovatba, hiszen ilyen felkérés sosem szo-