Devecseri Gábor [antikvár]

Kötéstábla / borítója kopott
Devecseri ​Gábor még szinte itt él közöttünk, emlékével nap mint nap találkozunk, gyakorta forgatjuk köteteit, fordításait, amikor a korszak és az életmű kiváló ismerője, Rónay László megkísérelte, hogy felvillantsa előttünk e sokágú pálya, a kalandos művészsors teljes gazdaságát, hogy megidézze a költőt és az embert alkotásai és vallomásai tükrében. Korai lenne még eldönteni, hogy ebből a rendkívül sokágú életműből mi fog kihullani az idő rostáján, és mi kap új hangsúlyt. Egy bizonyos: Devecseri izgalmas – és úgy tűnik, felülmúlhatatlan – kalauz az antikvitásban. Újabb irodalmunkban elsőként mutatott példát arra, hogyan lehet korszerűen közeledni az antik kultúrához, hogyan lehet átmenteni és beépíteni a klasszikus költők világát mai műveltségünkbe. Rónay László a teljes életműnek ezt a darabját állítja előtérbe, és innen magyarázza a pálya többi ívét, hiszen a klasszikus kultúra vonzása érvényesül verseiben éppúgy, mint kései regényében, drámáiban vagy tanulmányaiban, életszemléletében éppúgy, mint tájékozódási kedvében. Az életmű irodalomtörténeti elemzése mellett Rónay László a pályatársak visszaemlékezései és az író vallomásai alapján feleleveníti