Átjárások [antikvár]

ElőszóDicsérni jöttem a magyar anglisztikát, nem temetni" - mondhatnám Shakespeare többszörös elferdítésével. S valóban: mi lehetne nagyobb öröm egy szakma számára, mint ha fiatal, tehetséges képviselői önálló kötetben kapnak módot a megmutatkozásra, s arra, hogy ily módon is jelezzék; az anglisztika és amerikanisztika a magyar (magyarországi, magyar nyelvű) irodalomtudomány szerves és színvonalas része? Hogy mégis a kifordított Marcus Antonius-idézettel kezdtem, annak oka egyszerűen az, hogy a helyzet (a magyar anglisztika helyzete) korántsem annyira rózsás, mint ahogy arra az utóbbi évek terméséből - s többek közt ennek a kötetnek a létéből - következtethetnénk.Pedig a dolog úgy áll, hogy ma Magyarországon a felsőfokú képzésben az irodalmi, irodalomtudományi tudás átadásának nagyobb része nem magyar nyelven történik, s talán az a feltételezés is megkockáztatható, hogy a hazai felsőoktatásban jelenleg közel annyian szerzik irodalomtudományi ismereteiket angol nyelven, mint magya-ml. Ez a tény különösen akkor figyelemre méltó, ha meggondoljuk, hogy mennyire más volt a helyzet még két évtizeddel ezelőtt is, amikor három kicsi egyetemi és néhány főiskolai tanszék adta a hazai anglisztika és amerikanisztika teljes bázisát.A magyar anglisztika múltja - noha nincs benne semmi szégyellnivaló - messze nem olyan gazdag, mint például a germanisztikáé. Ez részben természetesen a magyar kultúra hagyományosan német és francia irányú tájékozódásából ered, de a diszciplína fejlődésének enyhén szólva nem használt az 1948 utáni politikai kurzus sem. Az anglisztikán belüli iskolákról és szakmai közéletről sokáig szinte alig lehetett szó, hiszen egy-egy korszaknak vagy témának itthon legfeljebb két-három, de a legtöbb esetben egyeden szakértője dolgozott. Kész csoda, hogy ennek - és más, nagyon prózai tényezők, például a kiutazási nehézségek, a külföldi szakmai kapcsolatok fenntartásának nehézségei - ellenére színvonalas és produktív oktató- és kutatóműhelyek alakultak ki, már ahol erre lehetőséget adott a hatalom.Ennek köszönhető, hogy amikor a rendszerváltás idején sokszorosára duzzadt az angol szakos hallgatók - és az angol-amerikai tanszékek - száma, a gyorsan összeverbuvált szakembergárda megjele-7