Bővebb ismertető
Jelen korszakunk irányzatainak hatására az irodalomtörténet-írás tudománytörténetét áttekintő külföldi és hazai szakirodalomban kevés kivételtől eltekintve, mind ez ideig mostohán kezelték az Ars Philologiae jegyében dolgozó irodalomtörténészek munkásságát és alapkutatási eredményeit. Pedig a filológiai szemléletnek és a hermeneutikának igen erős az egymásrautaltsága.
Az irodalomtörténeti kutatás szakszerűségi feltételeinek történeti életét és fönnmaradását tekintve bizonyossá vált: a szaktudomány számára a filológiai módszerű kutatás folytonosságának fönntartása alapvetően fontos feladat. Az irodalomtudományi vizsgálat előfeltételeként a hiteles szöveget közreadó textológiai filológia szerepkörének fontossága mindig is nyilvánvaló volt, csak éppen nem a jelentőségének arányaihoz mért figyelmet kapta.
Irodalmi gondolkodásunk jelenkori önszemlélete és az irodalomtörténet-írás tudománytörténete számára a tizenkilencedik század végi és a huszadik század eleji irodalomtudomány gondolkodástörténetéből sok még a méltánylást érdemlő, értelmezésre és értékelésre váró mozzanat. Ezek közül az egyik jelentős témakör: a pozitivizmus és a szellemtörténeti irány polarizáló hatásának és a gondolkodásbeli paradigmaváltásnak párhuzamos vizsgálata a bölcselettörténet és az irodalomtörténet egymással érintkező mezőnyein.