Arany László [antikvár]

Könyv borítója enyhén foltos, kopottas, illetve a gerinc mentén kisebb sérülés található.
1898 késő nyarán volt miről írniok a zsurnalisztáknak Augusztus 1-én halt meg a Földhitelintézet "köztiszteletben álló" jogügyi igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja, a szabadelvű párt exképviselője és a magyar költészet hajdani nagy reménysége, Arany László. halála mindenkit váratlanul ért, tífuszban halt meg. Vissza is éltek a helyzet nyújtotta lehetőséggel az újságok érdekességet vadászó riporterei, az irodalmi sikerekre pályázó kritikusok. Megemlékeztek a halott "áldásos gazdasági intézkedéseiről", tehetségéről, képviselőségéről, mindenről - csak arról nem, hogy a már rég halott költő poéta fia a szabadságharc utáni magyar irodalom realista törekvéseinek egyik sajátos úttörője volt. A századforduló millenáris Magyarországa már a halál percében igyekezett a maga képére és hasonlatosságára alakítani a titokzatos, rejtélyekkel átszőtt Arany László-portrét. A megemlékezők cikkre cikket írva találgatták, hogy miért fordult el a szépirodalomtól, miért hallgatott el még élete delén a harmincéves költő, de a jelenség indító okait a magánélet "titkaiban", a politikai élet eseményeinek leegyszerűsített jelenségeiben keresték. Dicsérték virtuóz verselésé, de úgy, hogy élete fő művét, A délibábok hősét csak mit a "könnyed íráskészség" példáját és a kiábrándultság "sajátos magyar" irodalmi termékét méltatták. Ha életművének tartalmi vonatkozásairól ejtettek szót, akkor csak A hunok harcáról beszéltek, arról "bizonyították be" -a tényeknek nem megfelelően, hogy az "életműve remeke" és "legidőtállóbb darabja". de mind A délibábok hőse kiábrándultsága ellenére is társadalombíráló rajza, mindez pedig A magyar politikai költészetről jelentős elvi eredményei felett "elsiklottak". Nem változtatott e helyzeten a következő évek gyakorlata sem. Gyulai Pál a századfordulón kiadta ugyan Arany László műveit, de azok feldolgozására nem vállalkozott senki, s az öt vaskos kötet azóta is magába zárja a költő-publicista-politikus életművének erényeit és tévedéseit. Csak a felszabadulás után jelent meg Komlós Aladár alapvető jelentőségű bevezetőjével új kiadásban A délibábok hőse, de több semmi. Pedig Arany László munkásságával ideje már foglalkoznunk. Életművében a kor tragédiája és kiúttalan dezilluzionizmusa összpontosul. Ha mást sem ismernénk tőle, mint irodalmunkban páratlanul egyedül álló versesregényét, akkor is figyelmet érdemelne.