Aischylos [antikvár]

A görög tragédia története a komédiával közös forrásaitól, a szőlőművelés szakaszaihoz kapcsolódó népies alakoskodástól és a bor istenének, Dionysosnak ünnepi szertartásaitól a görög költészet késői másodvirágzásáig, a hellénizmus koráig évszázadokat ölel fel. Sem a kezdetek félhomálya, sem a hanyatlás hosszú korszakának elszórt adatai nem korlátozódnak Athénre; nagyszabású színházi épületeket, ahol görög tragédiák bemutatására kerültek, Attika fővárosán kívül is találunk. Azt kell mondanunk mégis, hogy mindaz, ami a görög tragikus költészetből a világirodalom klasszikus hagyatékához tartozik, Athénben i. e. az V. században jött létre, és három nagy költő: Aischylos, Sophoklés és Euripidés nevéhez fűződik. E "tragikus triász" legfiatalabb tagja, Euripidés, mindössze egy évvel a legidősebb, Aischylos halála után, 455-ben mutatkozott be a közönségnek, Aischylos és Sophoklés 468-tól kezdve nem egy alkalommal együtt versenyeztek - váltakozó sikerre - az elsőségért, mert az athéni tragédia mindig a kora tavaszi nagy Dionysos-ünnep versenyjátékain került bemutatásra.