A Vörös postakocsi 2008. Nyár [antikvár]

Révészné Petró Zsuzsa: A Nyíregyházi Állatpark Révészné Petró Zsuzsa Sóstózoo - A Nyíregyházi Állatpark Halkan bevallom:az állatkert csoda-színház. Boldogság-színház,amelyre azóta is vágyom. A zoo-ban ketrecbe zárt álmok nesze szitál. Almok távoli világokról, a végtelen lendületről, harcról, szerelemről. Földről, égről, nagy ősi vizekről és paradicsomi óriás-fákról. Latinovits Zoltán A földi biodiverzitás, a fajok sokfélesége veszélyben van, az ember környezetátalakító tevékenységének köszönhetően csupán az emlősök és madarak közül közel 100 faj kipusztult, s mintegy 550 faj jutott a kipusztulás szélére az elmúlt évtizedekben. A természetes társulások és populációk megőrzésére az élőlények eredeti élőhelye a legalkalmasabb, amit helybeni - in situ - védelemnek nevezzük. Figyelembe véve azonban az ember környezetátalakító tevékenységét, sok ritka faj esetében az in-situ védelem nem elegendő, a fajok hanyatlásnak indulhatnak a csökkenő élettér, a betegségek, a behurcolt fajokkal való versengés, a vadászat vagy a beltenyészet miatt. Ilyen körülmények között csak úgy lehet megakadályozni a faj kihalását, hogy emberi felügyelet mellett, mesterséges körülmények között tartják őket. Ez az úgynevezett ex situ, vagy élőhelyen kívüli védelem. Az állatkertek a régmúltban általában kuriózumokat tartottak, céljuk a fajok számának növelése és a ritkaságok megszerzése volt, ezt az időszakot ún. bélyeggyűjtemény szemlélet jellemezte. A gyűjtemények összeállításában ma már minden állatfajnak megvan a szerepe. Az állatkertek természetes élőhelyükön kívül tartanak állatokat, közülük számos faj egyedeit a vadonban a kipusztulás fenyegeti, vagy esetleg már ki is haltak, ezért az állatkertek kulcsfontosságúak bizonyos fajok fennmaradásában. Az állatkerti munka végső célja, hogy a veszélyeztetett fajok egyedeit fogságban szaporítsák, tulajdonságaikat, genetikai állományukat minél jobban megőrizzék, és a fogságban született példányokkal a jövőlDen az eredeti élőhelyet ismételten benépesítsék. Az állatkertek között valaha a versengés volt a kapcsolat legfőljb formája. A nyereségérdekelt állatkertek látványos állatbemutatókkal, különleges fajokkal igyekeztek magukhoz csalogatni a látogatókat. Bár az egészséges versenygés még ma is létezik, ám egyre inkább jellemző a széleskörű együttműködés. Az állatkertek közötti szoros együttműködés szükségessége az „Egyezmény a Veszélyeztetett Fajok Nemzetközi Kereskedelméről" (Convention on Intarnational Trade in Endangered Species, CITES) 1973. március 3-ai hatályba lépésével vált nyilvánvalóvá. Az Európai Unió országai közül elsőként a Német Szövetségi Köztársaság csatlakozott hozzá, 1975-ben. Ma már 148 a tagállamok száma, melyhez Magyarország 1986-ban csatlakozott. A CITES célja, hogy az állat- és növénykereskedelmet az egész világon a felügyelete alá vonja és megakadályozza a természet értékeinek túlzott kizsákmányolását. A Washingtoni Egyezmény (CITES) magába foglalja az állatokat, ni