Bővebb ismertető
Ez a kötet magában foglalja azokat az esztétikai tanulmányokat, amelyeket Wilde Intentions (szándékok, kísérletek, tehát: essay-k) című könyvében bocsátott a könyvpiacra. A kötet végén álló Mr. W. H. arcképe, melyet Wilde összegyüjtött munkáinak egy másik kötetében adtak közre, nemcsak témájánál, jellegénél és stílusánál fogva tartozik bele a jelen kötetbe, hanem ami talán még érdekesebb, maga Wilde is eredetileg ide szánta, amint Ransome Arthurnak Wilderől írt eleven kis könyvében olvashatjuk. Ransome ezt a csodálatos, furcsa s Wildenek igazán lelkétől lelkizett, ragyogó írásművet „an essay in criticism"- nak mondja, mely úgyszólván előíze az ,,Intentions'- nak s élénk illusztrációja „A kritikus, mint művész" című tanulmánynak. „Jobb, mint „Az álarcok igazsága", van olyan jó, mint „A hazugság alkonya". És mégsem adta ki abban a kötetben, ahol igazán helyén lett volna. Ennek a története azonban nem minden érdekesség nélkül való. Wilde ezt a munkáját nem is akarta kinyomatni mostani formájában. Amíg a kefelevonatokat olvasta, állandóan foglalkoztatta az elmélet, amely a finom és vakmerő spekuláció mögött rejlett, s addig érlelődött az agyában, amíg túlnőtt Cyril Grahamen és a kételkedő Erskine-en. Némi késedelmek után átdolgozta és kibővítette. Amikor letartóztatták a kiadók, akik már hirdették a munkát, visszaküldték az anyagot az iró lakására, ahonnan eltünt aznap, amikor Wilde holmiját dobra ütötték. Nem is került elő többé."