A polgári világ válsága a nyugati irodalom tükrében [antikvár]

Ma már egyre kevesebb emberrel kell vitába szállni annak a marxista igazságnak a védelmében, hogy az irodalom sem független önálló jelenség, hanem bele van ágyazva a konkrét társadalmi, történelmi valóságba. Az irodalom osztályfelettiségéről, vagy történelemfelettiségéről beszélni ma már csak tudatlanságból, vagy tudatos hamisítási szándékkal lehet. Sem a régi sem a mai irodalomban nem ismerünk olyan jelenségeket, amelyek ne viselnék magukon valamiféle elkötelezettség bélyegét. Napjaink irodalmára fokozott mértékben áll ez a megállapítás. Az a tény, hogy a mai világirodalomban egy olyan hallatlan polarizáltság mutatkozik, amire eddig még soha nem volt példa - nem arra a világméretű harcra utal-e, amely gazdasági és ideológiai téren a kapitalista és a szocialista társadalom között folyik!? Ezt a polarizáltságot nyilván ez az egyre élesedő harc okozza. Feladatunk nemcsak az, hogy a világ mai állapotát vizsgáljuk meg az irodalom tükrében, hanem az is, hogy bemutassuk azt a folyamatot, amely ezt megelőzi. Témánk, ahogy ezt már a cím is megadja, csak a polgári irodalmat foglalja magába. Előadásunkkal azt akarjuk illusztrálni, hogy a polgári világ bomlása már akkor elkezdődött, amikor a kapitalizmus még egyetlen világrendszert alkotott, s a szocializmus erői még csak készülődtek arra, hogy ebből a világrendszerből kiszakítsák azt a földdarabot, amelyen nem a tagadás, hanem az igenlés szelleme vethesse meg a lábát.