A magyar irodalom története II. [antikvár]

Részlet a könyvből: "A kiegyezés után látszólag megszilárdult a kizsákmányoló osztályok uralma. A hazai nagybirtokosság, a közigazgatásba benyomuló gentry és a toké szövetségre lépett s népellenes uralmát időleges siker koronázta. Az osztrák nagyburzsoázia lélegzethez juttatta magyar szövetségeseit, megindult új lendülettel a mezőgazdaság kapitalizálódása. "Bizonyos fokú mezőgazdasági konjunktúra jelei mutatkoztak, kiépült az ország közlekedési hálózata, bizonyos fokú ipari fejlődés s a banktőke gyarapodása, a hitelszerkezet fejlődése voltak ennek látható jelei. Ám a konjunktúra csak ideig-óráig leplezhette a korán jelentkező válságot, A nagybirtokosság megerősödött hatalma és az osztrák gyarmatosítók vak önzése a magyar polgári fejlődést továbbra is erősen korlátozták, s ez már a középpolgárság körében is elégedetlenséget szült Az agrárproletariátus és az ipari munkásság elnyomorodása tovább folyt s mozgalmaikra a hatalom kíméletlen elnyomással felelt csakúgy, mint a nemzetiségek mozgolódásaira. A Deák-párt és a bal-közép 1875-ben létrejött megegyezése nyilvánvalóvá tette, hogy az úgynevezett "Történelmi Osztályok" haladó politikája nem őszinte. Ezt csak megerősítette a balközép helyébe lépő, Apponyi-féle nemzeti párt szerepe, mely a 48-as függetlenségi párttal együtt hangoztatta ugyan a balközép hajdani követelményeit, az önálló nemzeti hadsereg, az önálló nemzeti bank stb. felállítását, de valójában üres közjogi harcot folytatlak a birtokos osztály hatalmának megerősítése érdekében."