A komáromi hírlapírás kétszáz éves története 1789-1989 [antikvár]

Az elmúlt években több megye sajtótörténész gárdája is megpróbálkozott azzal, hogy összeállítja régiója sajtórepertóriumát, vagyis egy olyan bibliográfiát, amely az adott megye (vármegye) valamennyi korábbi sajtótermékéről hírt ad. E retrospektív bibliográfiák többsége sikeres lett, a művek megjelentek. E fontos kutatási irány egyik darabja az a kötet is, amelyet most tart az olvasó a kezében, s amelynek szerzője arra vállalkozott, hogy az egykori Révkomárom, majd a kettészakadt Komárom-Komárno sajtótörténetének alapadatait állítja elénk az általa felkutatott és rendszerezett 816 évfolyamnyi periodika feldolgozásával. E kötet szerzője nem kevesebb, mint két évszázadnyi komáromi periodika 24 ezer lapszámát tekintette át - regisztrálván a főszerkesztő és szerkesztő személyében, valamint a nyomdahelyben történt változásokat, a lap új rovatainak indulását, a híres vezércikkeket, s igyekezett választ adni minden olyan kérdésre, amely a jövőbeni sajtótörténészek számára hasznos lehet. A majd 285 ezer oldalnyi sajtóanyag átlapozása arra is lehetőséget adott számára, hogy felhívja a kutatók figyelmét a lehetséges lelőhelyekre, gyűjteményekre, az elveszett vagy meghibásodott lapszámokra, s a kinyomott, de bezúzott példányokra is. E nagy munka során a szerző több olyan adatra bukkant, amelyről még az akadémiai sajtótörténeti monográfia szerzői sem tudtak, vagy amelyre nem figyeltek fel. Természetesen külön fejezetben szól a kezdetekről, a már többek által is elemzett Mindenes Gyűjteményről, a felvilágosodás időszakának e szép komáromi kezdeményezéséről, amely egyben a honi ismeretterjesztő sajtó indulását is jelentette. Ennél viszont - helytörténeti, megyetörténeti szempontból - a jelen sorok szerzője fontosabbnak tartja ama nevezetes Komáromi Lapokat, amely végül is e régió hírvivője és hírőrzője volt és maradt, s amelynek sziszifuszi feldolgozása választ adhat jónéhány elfeledett vagy azóta hibásan átvett tényre, adatra, névre, eseményre, a főbb építmények avatási adataira, a nevesebb személyek megyebeli látogatásaira, az iskolatörténeti, színház- és múzeumtörténeti eseményekre. Bizony e lap halálozási rovata sok szomorú, de a lexikonográfusoknak mégis fontos adat őrzőhelye. A nagyszámú "Komárom" kezdetű lap valamennyije e célt szolgálta, s szerencsés lenne, ha azok teljes sorozata több megyei gyűjteményben is a kutatók rendelkezésére állna, ha másképp nem, hát mikrofilmen vagy CD-n.