kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![DOBSZAY LÁSZLÓ - A gregorián ének kézikönyve [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/178/5267178.jpg "DOBSZAY LÁSZLÓ - A gregorián ének kézikönyve [antikvár]")
Tábláin elszíneződésekkel. Lapélei hullámosak, kissé elszíneződtek. Pár oldal felső részén megsárgult halvány folttal. Előszó részlet: A gregoriánumról szóló összefoglaló könyv megjelenését két tényező indokolja: Az utóbbi 20-30 évben oly rohamosan fejlődött a gregoriánkutatás – nemcsak a tények feltárásában, hanem a szemléletmód átalakulásában is –, hogy a 40-50 évvel ezelőtt írt tankönyvek, ismeretterjesztő munkák nagyrészt elavultnak számítanak. Az összefoglaló könyvek...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
6400 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Tábláin elszíneződésekkel. Lapélei hullámosak, kissé elszíneződtek. Pár oldal felső részén megsárgult halvány folttal.Előszó részlet: A gregoriánumról szóló összefoglaló könyv megjelenését két tényező indokolja: Az utóbbi 20-30 évben oly rohamosan fejlődött a gregoriánkutatás – nemcsak a tények feltárásában, hanem a szemléletmód átalakulásában is –, hogy a 40-50 évvel ezelőtt írt tankönyvek, ismeretterjesztő munkák nagyrészt elavultnak számítanak. Az összefoglaló könyvek többsége világszerte vagy tisztán gyakorlati célú (főként egyházi szerzők tollából), vagy tudományos jellegű (zenetörténészek, egyetemi tanárok munkáiként). Az előbbiek ugyan nagyon didaktikus formában adják elő információikat, maguk az információk azonban gyakran egyoldalúak, sőt tévesek. A másik könyvfajta pedig a tudományos közéletet szolgálja vagy a zenetörténeti műveltséget terjeszti, de a gyakorló zenészt nem igazítja el napi problémáiban.
Termékadatok
Cím: A gregorián ének kézikönyve [antikvár]
Szerző:
DOBSZAY LÁSZLÓ
Kiadó: EDITIO MUSICA
Oldalak száma: 525
Kötés: kemény papírkötés
ISBN: 9633307112
Méret: 150 mm x 200 mm
Dobszay László (Szeged, 1935. február 2. – Budapest, 2011. augusztus 26.)
Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár.Már 1947-ben megkezdhette zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, ahol mesterei Viski János (zeneszerzés), Engel Iván (zongora), Kodály Zoltán (népzene) és Szabolcsi Bence (zenetörténet) voltak. Itt 1957-ben végzett. Emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakán tanult 1955 és 1959 között, ahol tanári diplomát szerzett.
1956-ban a Fővárosi Zeneiskolai Szervezetek zeneirodalmi és kamarazene tanára, emellett 1966-ban a Zeneakadémia oktatója, illetve Kodály és Rajeczky Benjámin hívására a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának tudományos munkatársa lett. 1968-ban távozott az FZSZ-től, majd 1970-től a Zeneakadémia kinevezett tanára lett. Ugyanebben az évben Szendrei Jankával és Rajeczkyvel – elsősorban a gregorián zene, a késő középkori és liturgikus művek előadására – megalapította a Schola Hungarica énekkart, amellyel – a sikeres hazai fellépéseken kívül – vendégszerepelt többek között Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Svédországban, Csehországban és Svájcban. Az együttessel számos hangfelvételt készített, és sok elismerést aratott itthon és külföldön.
Az 1974-ben Zenetudományi Intézetté átnevezett kutatóközpontban 1975-től tudományos főmunkatársként dolgozott. 1975-ben védte meg a magyar népzene sirató-jellegű stílusáról írott kandidátusi értekezését, majd kinevezték a Zenetudományi Intézet régizene-történeti osztálya vezetőjévé. Az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, később elnöke lett. 1990-ben kinevezték a Zenetudományi Intézet népzenei osztályának, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola újonnan alapított egyházzene tanszakának vezetőjévé, majd 1992-ben egyetemi tanárrá. 1995-ben erőteljes szervező munkája révén jött létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolája, amelyen belül az Egyházzenei alprogram vezetője lett. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2003-ban megvédte akadémiai doktori értekezését, majd 2005-ben emeritálták.
A régi zenéhez való vonzódása mellett a kortárs szerzők műveinek bemutatását is fontosnak tartotta, karmesterkén működött közre például Kurtág György, Jeney Zoltán és Sáry László műveinek magyarországi bemutatóin és világpremierjein.
A Magyar Egyházzenei Társaság örökös elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottsága, az International Society of Musicology vezető testületének és az Európai Tudományos Akadémia (Academia Europaea) meghívott tagja volt. Részt vett számos nemzetközi sorozat és folyóirat szerkesztőbizottságának a munkájában. Elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, de posztjáról 2011. április 20-án lemondott, mivel méltánytalannak tartotta, hogy az „ellen-akadémia”, a Magyar Művészeti Akadémia nevesítve bekerült az új Alkotmányba.
Dobszay László zenekutatói tevékenységét, a régi zene oktatásában és előadásában folytatott munkáját itthon és külföldön is elismerték. Hatvanadik születésnapján David Hiley, a neves brit zenetudós így méltatta.
Széchenyi-díjas magyar zenetörténész, népzenekutató, karnagy, egyetemi tanár.Már 1947-ben megkezdhette zenei tanulmányait a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, ahol mesterei Viski János (zeneszerzés), Engel Iván (zongora), Kodály Zoltán (népzene) és Szabolcsi Bence (zenetörténet) voltak. Itt 1957-ben végzett. Emellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakán tanult 1955 és 1959 között, ahol tanári diplomát szerzett.
1956-ban a Fővárosi Zeneiskolai Szervezetek zeneirodalmi és kamarazene tanára, emellett 1966-ban a Zeneakadémia oktatója, illetve Kodály és Rajeczky Benjámin hívására a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának tudományos munkatársa lett. 1968-ban távozott az FZSZ-től, majd 1970-től a Zeneakadémia kinevezett tanára lett. Ugyanebben az évben Szendrei Jankával és Rajeczkyvel – elsősorban a gregorián zene, a késő középkori és liturgikus művek előadására – megalapította a Schola Hungarica énekkart, amellyel – a sikeres hazai fellépéseken kívül – vendégszerepelt többek között Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Svédországban, Csehországban és Svájcban. Az együttessel számos hangfelvételt készített, és sok elismerést aratott itthon és külföldön.
Az 1974-ben Zenetudományi Intézetté átnevezett kutatóközpontban 1975-től tudományos főmunkatársként dolgozott. 1975-ben védte meg a magyar népzene sirató-jellegű stílusáról írott kandidátusi értekezését, majd kinevezték a Zenetudományi Intézet régizene-történeti osztálya vezetőjévé. Az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, később elnöke lett. 1990-ben kinevezték a Zenetudományi Intézet népzenei osztályának, illetve a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola újonnan alapított egyházzene tanszakának vezetőjévé, majd 1992-ben egyetemi tanárrá. 1995-ben erőteljes szervező munkája révén jött létre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem doktori iskolája, amelyen belül az Egyházzenei alprogram vezetője lett. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. 2003-ban megvédte akadémiai doktori értekezését, majd 2005-ben emeritálták.
A régi zenéhez való vonzódása mellett a kortárs szerzők műveinek bemutatását is fontosnak tartotta, karmesterkén működött közre például Kurtág György, Jeney Zoltán és Sáry László műveinek magyarországi bemutatóin és világpremierjein.
A Magyar Egyházzenei Társaság örökös elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottsága, az International Society of Musicology vezető testületének és az Európai Tudományos Akadémia (Academia Europaea) meghívott tagja volt. Részt vett számos nemzetközi sorozat és folyóirat szerkesztőbizottságának a munkájában. Elnöke volt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának, de posztjáról 2011. április 20-án lemondott, mivel méltánytalannak tartotta, hogy az „ellen-akadémia”, a Magyar Művészeti Akadémia nevesítve bekerült az új Alkotmányba.
Dobszay László zenekutatói tevékenységét, a régi zene oktatásában és előadásában folytatott munkáját itthon és külföldön is elismerték. Hatvanadik születésnapján David Hiley, a neves brit zenetudós így méltatta.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............