Zsinagógák Magyarországon [antikvár]

Maga a szó - zsinagóga - a görög eredetű latin synagoga átvétele; eredeti jelentése: gyülekező hely, gyülekezet. A jeruzsálemi Szentély a bibliai időkben a zsidó vallási kultusz központja volt; itt, a Szentek Szentjében őrizték a frigyládát. Ez a hagyomány szerint a pusztában való vándorlás során készült sittim-fából, kívül és belül arannyal bevonva, aranyfedéllel, melyen két aranykerub állt. A frigyládában őrizték a Sinai-hegyről lehozott két kőtáblát, amelyre a tízparancsolat volt felírva: "És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Jőjj fel hozzám a hegyre és légy ott; hadd adjam neked a kőtáblákat, meg a tant és a parancsolatokat, melyeket írtam..." (Mózes 11. 24:12). A Szentélyben Áron házának leszármazottai teljesítettek szolgálatot. (Áron leszármazottai a kohaniták, akik közül ma is viselik az erre utaló családnevet: Kohn, Kahán stb.) A Salamon király által épített első Szentélyt a babiloni fogság kezdetekor, i. e. 587-ben a babilóniaiak rombolták le, a Nagy Heródes által épített Második Szentélyt a zsidó háború idején, i. sz. 70-ben a rómaiak. A második Szentélynek csupán a nyugati fala maradt épen: a szent helyként tisztelt jeruzsálemi Siratófal. A frigyládának az első Szentély pusztulása során veszett nyoma.