Vrana Mámi mesél - CD-vel [antikvár]

„Az anyanyelv nem a gyerek számára összegyűjtött válogatott előírások és erkölcsi prédikációk halmaza, hanem levegő, amelyet a gyermek lelke az egész nemzet lelkével együtt belélegez. Igazság és kétség, hit és erkölcs, szeretet, ellenszenv, féktelenség és komolyság, méltóság és hazafiság, gazdagság és szegénység, mindaz, amit a költők és próféták a legmagasabb inspiráció hatására alkottak. Magában hordozza az évszázados építőmunka és az elnyomatás sötét éveinek minden jegyét." Janusz Korczak Az oklevelek tanúsága szerint romák már a XIV. század óta élnek a Kárpátmedencében. Erről tanúskodnak korabeli, és részint máig fennmaradt településnevek, mint „Cigányvaja", „Egyházascigány" és „Cigánd". Magyarország történelme másképp alakult volna, ha nincsenek jelen a függetlenségért indított mozgalmakban és szabadságharcokban a lázadások ipari hátterét biztosító romák, a mindig mozgósítható fegyvergyártók és -javítók, a harcokba zeneszóval kísérők, és a csaták után vigasztalók - új harcokra lelkesítők. De a közelebbi múltról is elmondható, hogy utak, gyárak, vasutak és házak ezrei épültek a romák munkája, verejtéke által. Mégis ismeretlenül élünk egymás mellett évszázadok óta. Előítéletek falával körbezárva. Éppen ennek a közös múltnak a tudatosítása, a történelmi tények ismerete és elismerése, a romák megbecsülése a legnagyobb hiánybetegségünk.