Veritas Évkönyv 2017 [antikvár]

AZ OLVASOHOZ Tisztelt Olvasóink! Önök - akik kezükbe veszik ezt a kötetet - a VERITAS Történetkutató Intézet legújabb évkönyvében az intézet munkatársainak és néhány úgynevezett „külsős szerzőnek" az írásait olvashatják. Tanulmányokat, forrásközléseket. Ezek természetesen különböző terjedelműek és „súlyúak", amiben viszont valamennyi azonos: a VERITAS Történetkutató Intézet által vizsgált időszakra - 1867-1994 - vonatkozó új eredményeket tartalmaznak. Arra az időszakra vonatkozót, amely a kiegyezéstől az Antall József - majd Boross Péter - nevével fémjelzett kormányok által behatárolt közel másfél évszázados korszakot öleli fel. Ekkoriban Magyarországon számos politikai, társadalmi változás zajlott. Feledésre és emlékezésre egyaránt méltóak. Voltak, amelyek alig néhány hetet, hónapot öleltek csak fel és mégis korszakosnak tekinthetjük őket, és olyanok is, amelyek hosszú idő alatt sem mutattak fel igazán nagy eredményeket. Véleményem természetesen az adott időszak/korszak különböző rendű-rangú szereplőire is vonatkozik. Közülük egyeseket méltán feled el az utókor, míg másokról méltatlanul keveset tudunk. A kötet írásaiban ezért találkozhatnak fontos személyekkel, eseményekkel, olyanokkal, akik és amelyek figyelmet érdemelnek. Egy tudományos intézet életében - én legalábbis így látom - fontos dolog egy-egy évkönyv közreadása, amely az ott folyó kutatásokba is betekintést enged, és mint tudjuk a VERITAS Történetkutató Intézet munkájába sokan szívesen pillantanak bele. Olyanok is, akik az Intézet létrehozását a leghatározottabb elutasították, olyanok is akik fenntartásokkal és kritikával illettek bennünket, és olyanok is, akik úgy vélik fontos, hogy létezik a VERITAS. Az Intézet ugyanis kezdetektől fogva vallja: fontos hogy a történeti kutatásnak több műhelye legyen, s azok kutatási eredményeiket szakmai vitákon ütköztessék, „fussanak versenyt" a jobb eredményekért. S a verseny legyen tisztességes, azonos feltételekkel megrendezett! Nekünk, mint néhány éve alakult intézetnek nem kevés nehézséggel kellett meg-küzdenünk, de álltuk a kihívásokat. Szakmai viták helyett politikai támadások és a tudomány világától távoli „kritikák" értek bennünket. Ezekre sohasem válaszoltunk a velünk szemben alkalmazott módszerekkel. A stílus maga az ember szoktam mondani és írni, amikor a méltánytalanságok kapcsán választ vártak volna tőlünk. Szakmai kihívásokra, szakmai kérdésekre mindig adtunk választ. Sanda gyanúsítga-tásokra nem.