kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Friedrich Schiller - Unser Lesebuch Klasse 8. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/188/2940188.jpg "Friedrich Schiller - Unser Lesebuch Klasse 8. [antikvár]")
Unser Lesebuch Klasse 8. [antikvár]
Friedrich Schiller, Georg Büchner, Johann Wolfgang Goethe
Das HildebrandsliedIk gihorta dat seggen, dat sih rhettun anón muotin, //iltibrant enti Hadubrant untar ?eriun tuem^ íunufatarungo iro íaro rihtun, 5 garutun se iro gudhamun, gurtun sih Ico suert ana, Aelidos, ubar fringa, do sie to dero ?ihiu ritun. Hiltibrant gimahaita (f/eribrantes sunu): her uuas ?eroro man, /erahes /rotoro; her /ragen gistuont /ohem uuortum, hwer sin /ater wari ' 10 /ireo in /olche,,eddo hwelihhes cnuosles du sis. ibu du mi ?nan sages, ik mi de odre uuet, cbind, in c/i^unincriche: dmá ist mir al irmindeot*. Hadubrant...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Das HildebrandsliedIk gihorta dat seggen, dat sih rhettun anón muotin, //iltibrant enti Hadubrant untar ?eriun tuem^ íunufatarungo iro íaro rihtun, 5 garutun se iro gudhamun, gurtun sih Ico suert ana, Aelidos, ubar fringa, do sie to dero ?ihiu ritun. Hiltibrant gimahaita (f/eribrantes sunu): her uuas ?eroro man, /erahes /rotoro; her /ragen gistuont /ohem uuortum, hwer sin /ater wari ' 10 /ireo in /olche,,eddo hwelihhes cnuosles du sis. ibu du mi ?nan sages, ik mi de odre uuet, cbind, in c/i^unincriche: dmá ist mir al irmindeot*. Hadubrant gimahaita, í/iltibrantes sunu: 15 ,dat sagetun mi usere liuti,ölte anti frote, dea erhina warun, dat Hiltibrant hx.tú min fater: ih Aeittu f/adubrant. forn her ostar giweit, floh her Otachres nid, hina miti T/jeotrihhe enti sinero ??egano filu. 20 her fur/aet in /ante Zuttila sitten prut in b\ix.e. batn unwahsan, rbeo laosa: her raet ostar hina, sid Detrihhe d&tha gistuontun /atetes mines: dat uuas so /riuntlaos man. 25 her was Otachre mmet tirri, ?egano Rechisto miti Deotrichhe. her was eo /olches at ente: imo was eo /ehta ti leop: dmá was her cAonnem mannum. ni waniu ih iu lib habbe' 30 ,wettu irmingot (quad Hiltibrant) obana ab hevane, dat du neo dana halt mit sus sippan man dinc ni gileitos'want her do ar arme le^untane bauga, c/jeisuringu gitan, so imo se der c?uning gap, 35 Huneo truhtin: ,dat ih dir it nu bi Auldi gibu'. f/adubrant gimahaita, /iiltibrantes sunu:
Termékadatok
Cím: Unser Lesebuch Klasse 8. [antikvár]
Kötés: Ragasztott kemény papírkötés
Méret: 150 mm x 220 mm
A költőfejedelem 1749-ben, frankfurti polgárcsaládban született Johann Wolfgang von Goethe, a német felvilágosodás és kora romantika írófejedelme. Jelentőségét a német és a világirodalomban Voltaire-éhez lehet csak mérni. Az irodalom minden műnemében maradandót alkotott, s jelentősek tudományos munkái is. Írt értekezéseket, jelentős a levelezése is. Önéletrajza a memoárirodalom egyik legszebb emléke. Minden iránt érdeklődő, a világ minden megnyilvánulására figyelő ember volt, az ész, a szellem megszállottja, a tudás, a megismerés fanatikusa.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Politikai, diplomáciai tevékenységeit a weimari herceg titkos tanácsosaként végezte.Nagy hatást tett rá Herder, és a Sturm und Drang mozgalomban is jelentős szerepet vállalt.
Irodalmi tevékenysége Irodalmi pályáját lírai kötetekkel (Anette, 1767; Új dalok, 1769) és drámai művekkel (Prométheusz, 1772; Götz von Berlichingen, 1773) kezdte.
Életének és művészetének meghatározó élménye a szerelem, pontosabban szerelmei. Korai Goethe Goethe költészetének első darabja (Friderika-dalok, 1767–69), regényének (Werther szenvedései, 1774), versciklusának (Római elégiák, 1788–90) és kései lírájának (Marienbadi elégia, 1823) a szerelem az ihletője. Ifjúkori nagy szerelme a wetzlari intéző lánya, Lotte volt, később egy nála idősebb asszonyba, Stein bárónéba volt szerelmes. Feleségével, Christiane Vulpiussal 1788-ban ismerkedett meg, de csak gyermekük 17 éves korában, 1806-ban vette feleségül. A szerelem fontos téma élete fő művében, az 1808-ban megjelent a Faustban is.
Másik élménye, mely szintén hatott művészetére, gondolkodására, az utazás. Több országban is megfordult, legnagyobb hatást itáliai utazása, az ókori Róma emlékeinek látványa tette rá.
Nagy híve volt a francia felvilágosodásnak, az antikvitást pedig rajongásig tisztelte. Keserű kijózanodás volt számára a francia forradalom és a francia–német háborúk; bár maga is részt vett a franciák elleni valmy-i csatában, főként háborús élményeinek hatására, elfordult a politikától.
Barátsága Schillerrel 1794-ben ismerkedett meg Schillerrel, mély barátságuk emlékét Weimar főterén szoborkettősük őrzi. Közös munkájuk nyomán született meg a német klasszika (Xéniák, 1796).
Esztétikai munkáikban foglalkoztak a műfajok, műfajcsoportok kérdéseivel, a művészi formák, az ízlés és esztétikum problémáival. Programjuk kulcsszavai a nevelés és fejlődés. Nézeteik nem mindenben egyeztek, de erőteljes rousseau-ista, kantiánus hatások jellemzik munkáikat. Esztétikájuk értékrendjét az antikvitás és a klasszicizmus értékei határozzák meg.
Barátja halála (1805) megrendítette, nem sokkal később súlyosan megbetegedett, fokozatosan visszavonult a közélettől, Weimarban élt. Művészetében is irányváltás figyelhető meg, egyre inkább a filozofikus és életrajzi művek, gyűjteményes munkák jellemzik: Vonzások és választások (1809), Utazás Itáliában (1816–17), Költészet és valóság (1811–33), Nyugat-keleti Diván (összegyűjtött versek, 1819) és a Faust második része (1823–32). Életének ebben a szakaszában háza szinte zarándokhellyé vált, sokan látogatták, mégis magányossá vált, hisz szellemi társait elvesztette. 1832 márciusában halt meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............