'Tudástár-Anno' [antikvár]

'TUDÁSTÁR-ANNO' LEXIKONOK, ENCIKLOPÉDIÁK A SOMOGYI-KÖNYVTÁR RÉGI ÉS RITKA GYŰJTEMÉNYÉBEN 'Tudástár - anno' A 'tudástár' szó divatos kifejezéssé vált az utóbbi évtizedben. Alapvetően az Interneten szabadon elérhető, valamilyen szempontból rendszerezett, digitális tudásvagyon értelemben használják leginkább. Valóban gyorsan juthat így a keresett adathoz, névhez, értelmezéshez bárki. De hogyan jutottak ismeretekhez az Internet előtti századokban az emberek? Hogyan szerezték meg a tudást a Google előtt? Tudástárak már az ókorban is léteztek, csak akkor még könyvtáraknak nevezték azokat, elég csak a ninivei könyvtár agyagtábláira vagy az alexandriai könyvtár tekercseire utalni. A királyi könyvtárak hatalmas könyvgyűjteményei is a tudás megszerzését szolgálták, ahogy a kolostorok, egyetemek könyvtárai is. Egy barokk könyvtárban látható még ma is az egyik könyvállványra kihelyezett, egykorú felirat: 'lásd és használd'. A tudástárak (könyvtárak) nem öncélú gyűjtemények, hanem a tudományok fejlődésének, a tudományos gondolkodás, az ismeretek gyarapításának nélkülözhetetlen forrásai; a használattól nyerik el igazi értéküket. Az ismeretek rendszerezése, összegzése; a tudás rendszerbe foglalt átadásának igénye hozta létre a nagy összefoglaló műveket (enciklopédiákat, lexikonokat), amelyek önmagukban is tudástárak. A hatalmas kötetek lenyűgözőek, az ember főt hajt a szerzők szorgalma és ma már szinte elképzelhetetlen tudása, igényessége, valamint a kiadók, támogatók kitartása, anyagi áldozata előtt. Vajon mindez feleslegessé vált a XXI. század embere számára? Aligha. A ca. 556 - 636 között élt, Sevillai Szent Izidor (Isidor Hispalensis), a középkor talán legműveltebb egyházi vezetője volt. A kora tudományát tankönyvszerűen összefoglalta, mindenki számára hozzáférhető útmutatóként állította a tanulás, művelődés