kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Tizenhárom könnyű kis zongoradarab A "Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach" című műből [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/899/4987899.jpg "Bartók Béla - Tizenhárom könnyű kis zongoradarab A \"Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach\" című műből [antikvár]")
Tizenhárom könnyű kis zongoradarab A "Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach" című műből [antikvár]
Bartók Béla, Johann S. Bach
Az ebben a füzetben kiadott kis zongoradarabok első fele a tanulási idő 2. esztendejére, másik fele 3. esztendejére szánt tanulmányanyag.
A darabok Bachnak "Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach" c. gyűjteményéből származnak. Néhány változtatástól eltekintve (nagyobbára ékesítések elhagyása), melyekre minden egyes alkalommal utalunk, az eredeti kótaszöveget vettük át.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2030 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Az ebben a füzetben kiadott kis zongoradarabok első fele a tanulási idő 2. esztendejére, másik fele 3. esztendejére szánt tanulmányanyag.
A darabok Bachnak "Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach" c. gyűjteményéből származnak. Néhány változtatástól eltekintve (nagyobbára ékesítések elhagyása), melyekre minden egyes alkalommal utalunk, az eredeti kótaszöveget vettük át.
Termékadatok
Cím: Tizenhárom könnyű kis zongoradarab A "Notenbüchlein für Anna Magdalena Bach" című műből [antikvár]
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 230 mm x 310 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............