Távol és közel [antikvár]

Előszó Mióta megszületett a testvérvárosi kapcsolatok gondolata, az ily módon közelebbi kontaktusba kerüli városok nagyon sokféle módját találták ki az egymás iránti baráti érzelmek kialakításának és elmélyítésének, egymás jobb megismerésének. A leggyakoribbak ezek közül az érintkezési formák közül a vezetik és az egyszerű polgárok kölcsönös látogatása, bemutatkozó jellegű várostörténeti és képzőművészeti kiállítások rendezése, zenekarok és kórusok kölcsönös fellépése, gasztronómiai napok szervezése, hogy egymás konyháját, ételeit, ízeit is közelebbről megismerhessék, közös sportversenyek lebonyolításat stb. Talán nem hangzik szerénytelennek, ha azt mondjuk, Ka-jaani és Nyíregyháza testvérvárosi együttműködése új színnel gazdagította a kapcsolatápolásnak ezt a kialakult gyakorlatát. Már az egymásratalálás ötödik évfordulójára kétnyelvű versantológiát jelentettünk meg, amelyben a két város, a két régió költői vallottak a szép szó eszközeivel szülőföldjükről, nemzeti szokásaikról, s azokról a mélyen gyökerező testvéri vonzalmakról, amelyek a nyelvrokonságon túl is mindkét nép tudatában és szívében élnek. Akkor az Üzenetváltás (Viestejá ystávilta) címet adtuk gyűjteményünknek, s most, újabb öt év után már második antológiánkat veheti kezébe az olvasó. Célkitűzéseink nem változtak, ma is elsősorban messzeségeken átnyúló, távolságok között hidat verő, baráti kézfogásnak szánjuk vállalkozásunkat. Tudjuk, hogy a kilométerek száma szerint meglehetősen távol vagyunk egymástól, lélekben azonban annál közelebb. Ezt akarja kifejezni kötetünk címe is: TÁVOL ÉS KÖZEL Katona Béla a nyíregyházi írócsoport vezetője