Tanácsadó ábécé az élethez [antikvár]

CIOSZO Ennek a könyvnek hosszú előtörténete van. Ha valakinek a szakmája sokéves, főképp elméleti képzésre épül, akkor annak a gyakorlatban a tényleges tapasztalatok elemzésekor szükségszerűen meg kell rostálnia a tanultakat. A használhatatlant el kell dobnia, az alkalmazhatót pedig el kell mélyítenie. Ezek alapján újabb eljárásokat kell kidolgoznia, melyeket majd a gyakorlatban ellenőriz. Ezt az utat jártam növekvő szorongással, közben mindinkább világossá vált, hogy az utóbbi évtizedekben az emberről szóló tudományok módszertana azt részesítette előnyben, amely magát az embert egyre kevésbé igazolta, mert a lélek jelenségeit mellőzni próbálta, és azokra csupán úgy tekintett, mint egy tudományra. Méltónak tartotta tanulmányozásra, de működésüket a fizika törvényeihez hasonló biztonsággal akarta bizonyítani. A pedagógia és a pszichológia területén működő számos egyetemi tanár ilyen jellegű, pozitivista beállítottsága oda vezetett, hogy a tudomány e két ágazata a mindennapok nevelésének gyakorlatában és a pszichoterápiában egyre inkább használhatatlanná vált. Ott, ahol ilyen módszert alkalmaztak, hamarosan bebizonyosodott, milyen kevés figyelmet szenteltek az emberek egészséges lelki fejlődésének és a gyermekek nevelésének tényleges szükségleteire. A természet és törvényei fontosak az ember számára. Testünk működése és leépülése szorosan összefügg a jól felfogható, megváltoztathatatlan biológiai szabályokkal. De az ember valós lénye ezzel nem magyarázható meg. Az a szere-