Szabad idő és kultusz [antikvár]

EGY IGAZI GONDOLKODÓ. KARL LEHMANN BÍBOROS BEVEZETŐJE Josef Pieper kis könyve, a Szabad idő és kultusz a szerző legrégibb és egyszersmind legsikeresebb könyvei közé tartozik.^ 1948-ban a Kösel-Verlagnál jelent meg először, és 1995-ben már a kilencedik kiadását érte meg. Sok minden szól amellett, hogy ezt a könyvet lijra elolvassuk és megnyissuk kissé korunk előtt is. Ehhez az akkoriban és ma egyaránt szokatlanul ható témához Josef Pieper tud megfelelő útmutatást nyújtani, hiszen önálló gondolkodóként műveli a filozófiát.'^ Olvasóját felkészíti arra, hogy maga induljon el az élet valóságának keresésére. 3 Pieper könyvének fenti magyar címe némi magyarázatra szorul, mivel az eredeti német cím {Muße und Kuli) „Muße" eleme szótári jelentése alapján többféleképp fordítható: szabad idő, ráérő idő, tétlenség, pihenő, nyugalom, de ezek egyike sem feleltethető meg pontosan azzal a jelentéssel, amellyel Pieper ruházza fel. A legkevésbé sem szabadidő abban az értelemben, ahogy a modern civilizáció a szabadidőt mint a pihenés, a szórakozás, a kikapcsolódás, a játék stb. alkalmát instrumentalizálta és valósággal iparággá fejlesztette. Ez németül „Freizeit", Pieper is használja, ebben az értelemben. A „Muße" magyar nyelvű jelölésére jobb híján más megoldás nem kínálkozott, mint a „szabad idő" kifejezés, amelyben tehát az összetétel két tagja nincs egybeírva, és ezáltal - nagyon korlátozott formában - valami attól eltérőt jelöl. Az angol és a francia fordítás sem tud pontosabb lenni: a leisure, illerve a loisir szavak nagyjából ugyanazt jelentik, mint a magyarban a „szabadidő", bár a francia loisir még „szórakozás"-t is jelent (a ford.). 4 Josef Pieperről lásd H. Fechtrup et al. (szerk.): Zwischen Anfang und Ende. Dokumentationen der Josef-Pieper-Stiftung 5, Münster: Lit, 2000; lásd e dokumentáció további köteteit is; B. N. Schumacher: Rechenschaft über die Hoffnung, Mainz: Lit, 2000.