kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - String Quartet No. 6 [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/462/4855462.jpg "Bartók Béla - String Quartet No. 6 [antikvár]")
Bartók wrote his 3rd Piano Concerto during the summer of 1945. By this time he was already gravely ill ; however, he was able to finish the score with the exception of the last seventeen bars, which he noted in a kind of musical shorthand. These last seventeen bars were deciphered and scored by his friend and pupil Tibor Serly. Only a few expression marks and tempo indications, and no metronome marks were found in Bartók's score. Had he lived on, there is no doubt that he would have edited the concerto as meticulously as was his habit. In...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5080 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Bartók wrote his 3rd Piano Concerto during the summer of 1945. By this time he was already gravely ill ; however, he was able to finish the score with the exception of the last seventeen bars, which he noted in a kind of musical shorthand. These last seventeen bars were deciphered and scored by his friend and pupil Tibor Serly. Only a few expression marks and tempo indications, and no metronome marks were found in Bartók's score. Had he lived on, there is no doubt that he would have edited the concerto as meticulously as was his habit. In order to give a complete picture of the work, such markings as were deemed necessary have been added by Tibor Serly ; by Eugene Ormandy, who conducted the first performance ; by Louis Kentner ; and by Erwin Stein. Bartók's own indications are printed in the score in large type. The additions are in small type or in brackets. The initial tempo indications of the 1st and 2nd movements (Allegretto and Adagio Religioso) are Bartók's, but he wrote no tempo indications in the 3rd movement. ORCHESTRATION 2 FLUTES 2 OBOES 2 CLARINETS IN A 2 BASSOONS 4 HORNS IN F 2 TRUMPETS IN C 3 TROMBONES TUBA TIMPANI PERCUSSION STRINGS DURATION 23 MINUTES
Termékadatok
Cím: String Quartet No. 6 [antikvár]
Kiadó: Boosey & Hawkes Ltd.
Kötés: Tűzött kötés
Méret: 140 mm x 190 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............