Sinfonie A-Dur [antikvár]

W. A. MOZART A-DÚR SZIMFÓNIA (KV 201) Tizennyolc éves korában, 1774 elején irta Mozart az A-dúr szimfóniát; apjának egy feljegyzése szerint április 6-án készült el a mű partitúrája. Nem tudni, mikor került sor az első előadásra, amelyre csupán a zenekari szólamok elkészülte utal — kilenc évvel később ugyanis Mozart levélben kérte apját, hogy küldje el a Salzburgban maradt szólamokat a bécsi bemutató céljaira. Jelen kiadásunk az eredeti, kéziratos partitúra alapján készült. Minthogy azonban a korabeli zenekari szólamokban jónéhány eltérés fordult elő, a lényegesebbeket közülük felsoroljuk a következőkben. Nem tartottuk szükségesnek részletezni a hiányzó Írásjelek pótlását, kisebb helyreigazításokat, és általában a modern notáció követelményeinek megfelelő alaki jnódosításokat. Allegro moderato 50. ütem, VI. I (1. hang) 52. ütem, Via 103. ütem. Vonósok 158. ütem, Via Andante 1. Ütem, VI. I 97., 100. ütem, VI. II 22., 24., 81., 83. ütem, VI. I p (piano) a második hang alatt, a következő ütem helyett. Elképzelhető egy harmadik megoldás is: dim. az 52. ütemben /(forte) az ütem első hangjához, lásd 52. ütem. Az ütemelőző a hang pontos értéke nem világos, tekintettel a 38. ütem ismétlőjelére — nyilván egy triola utolsó tizenhatoda, akárcsak a 97. ütem utolsó hangja. C. Ph. E. Bach tanúsága szerint (Versuch über die wahre Art das Klavier zu spielen) akkoriban a zeneszerzők nem fordítottak gondot a triolák pontos jelzésére. Lásd az előző megjegyzést. Az eredeti kéziratban rövid előke ( ^ ) áll, a szólamokban az itt közölt, indokoltabb írásmód.