Saba [antikvár]

Vannak emberek, akik szerint a világ megismerhető, s vannak olyanok, akik ezt eleve reménytelen vállalkozásnak tartják. Meg vannak még másmilyenek is, de róluk most szót sem. Vannak fényképészek, akik meg akarják mutatni a világot abbéli elbizakodottságból, hogy az éppen az ő képeik által lesz megismerhető mások számára is, és vannak fényképészek, akik bármit is fényképeznek, csak magukat mutatják. És vannak akik nem r fényképészek.Saba számára egy fél tucat különböző nagyságú, színű korong létezik csak, és a világ csak arra való, hogy ezeknek a lapos köröknek minél jobb helyük legyen. Kitalált valamit, s ebből rögeszmésen létrehozta saját világát, mely fittyet hány a valóságra, ahol a dolgok nem fontosak, ahol nincs háború, gonoszság és viszály, csak a korongok elhelyezésére alkalmas mélykék tengerek, zöld őserdők, fehér házfalak és pelyhes női ölek léteznek. A kör, a korong jelkép önmagában. Helye a transzcendentális világban van, ahol érteni nem lehet semmit, csak érezni, de így is nagyon jó lehet.