Párizs [antikvár]

Részlet a műből: "Mint egy eleven hóeke vágom át magam a skandáló, transzparenslengető diákáradaton, a St. Germain boulevard-on. Richárd előtt akarok megérkezni a Café de Flore-ba. A férjem egész éjjel repült Kabulból egy katonai gépen. Én pusztán az ötödik kerületből a hatodikba igyekszem. Amióta cikázik Washington, Kabul és Iszlámábád közt, kevés időnk van együtt; minden perc számít. De ez a Quartier Latin, a diáknegyed, és október van, a diáktüntetések szezonja. Les manifs - a diáktüntetés szokványos jelenség párizsi lakásom környékén, és többnyire szeretem felfokozott, színházi hangulatát. De nem ma. A diákok blokkolták a forgalmat a St.-Germainen, és Richárd nem tudott kocsival hazajutni a Rue des Écoles-ra.Szakad rólam a víz, mire a Flore teraszára érek. Richárd már ott van, és - mint mostanában rendesen - éppen telefonál. Ahogy felnéz, mosolya föllebbenti az utazás fáradtságát az arcáról."