Orosz nyelvkönyv kezdőknek - CD-vel [antikvár]

ELŐSZÓ «Bo ilHH COMHeHHH, BO ^HH TarOCTHblX paSflyMHH O cyflböax MOeH pOflHHbl, - tbi OflHH MHe noaflep>KKa h onopa, o BejiHKHH, MorynHH, npaBaHBbifi h cBoöo^HbiH pyccKHií H3biK! He öyflb xeÖH - KaK ne Bnacxb b oxnaaHHe npH bh^e acero, hto coBepiuaeTca flOMa? Ho HCJTbSH BepHTb, HTOÖbl XaKOH H3bIK He ÖblJl flaH BeJIHKOMy HapOfly!» (H. C. TypreHeB) Azzal a céllal írtam ezt a nyelvkönyvet, hogy az elmúlt három évtized tanítási tapasztalatait felhasználva segítséget nyújtsak azoknak, akik szeretnének oroszul tanulni, vagy fel szeretnék frissíteni a régen tanultakat. Legfőbb célom az volt, hogy mindenki sikerélményhez jusson, és használható nyelvtudásra tegyen szert. A nyelvtanulás négy alapkészség elsajátítását feltételezi az alábbi sorrendben: 1. olvasás 2. írás 3. beszédértés 4. beszéd Ez a sorrend nem csak időrendi, hanem a nehézségi fokokat is jelzi: olvasni a legköny-nyebb, beszélni a legnehezebb. Az olvasás és a beszédértés passzív tudást igényel, míg az írás és a beszéd az aktív tudás megszerzését igényli. Nyelvkönyvem az alapfokú nyelvvizsga követelményeinek megfelelően épül fel, nyelvtanár segítségével használható. Minden nyelvvizsga sikere részben attól függ, hogy tisztában van-e a vizsgázó azzal, hogy milyen feladattípusok megoldására kell felkészülnie. Aki nem készül nyelvvizsgára, a mindennapi életben annak is szüksége lesz arra, hogy mind a négy készségben megfelelő jártasságot szerezzen. A teljesség igénye nélkül, de célirányosan és arányosan igyekeztem mind a négy alapkészséget fejleszteni. Minden lecke öt részből áll: 1. Szövegértési feladat: sem a nyelvvizsgán, sem az életben nincsenek tekintettel a nyelvtanuló meglévő szókincsére. A szövegkörnyezet alapján kell megérteni a szavakat - ha ez nem sikerül mindig, utána kell nézni a szótárban. 2. írásbeli feladat: a megadott szöveg mondatait saját magára kel! átformálni, be kell helyettesíteni a megadott szöveg szavait az Önre vonatkozókkal. 3. Hangzó szöveg értése: csak témájában igazodik az adott leckéhez, mert hozzá kell szokni az anyanyelvű beszélő beszédtempójához, kiejtéséhez, mondanivalója tartalmához, ami szintén nem igazodik a nyelvtanuló által ismert szókincshez. 4. A szóbeli vizsgák szerinti témakörökhöz kapcsolódó kérdések, szituációk és egy kép alapján való beszélgetés. Ezek a feladatok sincsenek teljes mértékben előkészítve az 1. és a 3. pontban már megfogalmazott okból.