Bővebb ismertető
MATYAS KIRALY külügyi levelei 1458-1479
KOSZÖNTŐ
Nagy uralkodóinak Írásait különös gonddal őrzi meg minden nemzet; okkal gondolhatnánk hát, hogy így tettünk mi is kevés számú európai ismertségű királyunk talán legjelentősebbike, Hunyadi Mátyás levelezésével.
r
Ám az „idők igazságtalansága" nemcsak életében kényszeritette őt folyamatos küzdelmekre: korai halála után hagyatékára is hasonló hányattatott sorsot mért.
így eshetett, hogy csak bő kétszázötven év késéssel, 1743-ban adta közre nyomtatásban Mátyás király levelezésének egy részét Kelcz Imre, s akkor is e szomorú bevezetővel:
„Corvin Mátyás egy kötegbe gyűjtött levelei már több mint két évszázada ócska kacatok közé eltemetve, holmi lezárt szekrényekben, nyomorúságos módon, molytól és kukacoktól megrágva lappangtak.
Mikor nemrég, véletlenül, rájuk találtam, s egy nagylelkű férfiú ( ) jóvoltából haza is vihettem, rögtön elhatároztam magamban, hogy a magyar történelemnek ezt az oly becses drágaságát átemelem az irodalom kincstárába és közrebocsátom, hogy ezzel adózzak egyrészt a művelt emberek ízlésének, másrészt nagy királyunk iránt való saját ragaszkodásomnak."
Mindannyian ismerjük e méltatlan elhanyagolás történelmi okait - ám a megértés sajnos nem hozza vissza a török kor alatt elveszett és megsemmisült leveleket.
A Kelcz és a kassai jezsuiták XVIII. századi kiadását követő másfélszáz évben végre több figyelem jutott e fontos kordokumentumok felkutatására és közreadására, s e folyamat Fraknói Vilmos hatalmas vállalkozásában, az 1893/95-ben kiadott két külügyi leveleskötet megjelenésével tetőzött.