Bővebb ismertető
végel László
A haza neve: Vajdaság
• .UA nemzedéke kínos körülmények között távozott a
,,,0-ben az Uj f^^b menekült, ki az ellenzékbe kényszerült.
folyóirattól tagpi kozu k a h a om ^^^^^^^^^ ^^^ ^^^^^^ ^ ^^^ ^^^ _ ^^^
Akét egymás utan.^^^^ P beköszöntött a folyóirat nyugal-
ra":; ^eLségesség. a nyügodt munka korszaka.
rSak nyitva álltak. xpSo-ban Sziveri János került a folyoirat elere. ekkorra lezárult a titóista paternalista/autoritatív éra; ahogy gyengült a ha alom, ugy lett egyre hisztérikusabb. De nemcsak ez határozta meg ezt a korszakot, hanem az ébredező kelet-közép-európai ellenzéki mozgalmak is. Amit a hatvanas években az Üj Symposion az életérzés, a művészi hitvallás, az intellektuális diskurzus szintjén képzelt el, az a nyolcvanas években az egész kelet-közép-európai régióban valóságos ellenzéki mozgalommá terebélyesedett. Természetesen Magyarországon is. Jugoszláviában is! A belgrádi Knjizevna rec a jugoszláv értelmiségi ellenzéki mozgalmak utolsó fóruma lett, ebben az irodalmi újságban közösen lépett fel és cserélt eszmét a szerb, a szlovén, horvát, a boszniai, a macedón értelmiség. Ott volt a vajdasági magyar is, de a magyarországi is helyet kapott a folyóirat egyik különszámában, ami heves tiltakozást váltott ki az anyaországi politikai berkekben. Gojko Tesic, az akkori főszerkesztő kénytelen volt kiutasítani a magyar nagykövetség tiltakozó képviselőjét a szerkesztőségi szobából. Jugoszlávia a véres széthullás előtti állapotában felettébb forró talaj volt, és ezen a talajon remekművek születtek. Ebben a szellemi környezetben az unokák szembesültek a kelet-közép-európai antitotalitárius, rendszerváltáshoz vezető lázadással, látták, hogy a nagyapáik nem hazudtak, annak ellenére, hogy egy részük idővel megrémült a saját álmaitól. A mai napig is tisztázatlan, hogyan kerültek szembe a nagyapák az unokákkal, egyedül Sziveri feszegette a kérdést végrendeletszerű mterjujaban, ami azonban már nem kötelezett senkit. Sziverire és szerkesztő-
Z^r'^Ti!' ' Politika ellehetetlenítette, hogy
Tcsara^tu ^^ ^^ ^ szerkesztőség rendelkezésére,
s a szét sí villanásra volt elég. r983-ban menesztették Sziverit
~tót.';a ó Z r " ^^ ^
Valójában ez a nemzedék az a része, amely vállalta ezt mert '
' w ezt, mert-ahogy lenni szokott
a menesztés után radikalizálódott, illetve az egyik résznek még
i 8 i
.HORIZONTOK ROJTOS KÖTELÉN'
Bencsik Orsolya
Bencsik Orsolya 1985-ben született Topolyán. Író, műfordító, szerkesztő, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszékén volt doktorandusz.
Díjai
Sinkó Ervin-díj (2009), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2014), Sziveri János-díj (2014), Horváth Péter-ösztöndíj (2016)
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Tóth Kinga (Sárvár, 1983) a Tóth Kína Hegyfalu formáció frontembere, kísérleti zenével és hangköltészettel foglalkozik. A Pannon Egyetem bölcsészkarán német bölcsész, nyelv- és irodalomtanár, a Budapesti Kommunikációs Egyetem kommunikáció és médiatudomány szakán mesterdiplomát szerzett, a Kodolányi János Főiskolán újságíró-lapszerkesztő és német nyelvtanár alapképzést végzett. Kutatási területei: Agresszió Ödön von Horváth drámáiban, agresszió és nyelv, művészeti kommunikáció.
Verseit, vizuális költeményeit, hangköltészeti zene- és videómunkáit többek között az Élet és Irodalom, a Kalligram, a Műút, a Tiszatáj, a Látó, a Mozgó Világ, a Palócföld, külföldön a Huellkurven, a tapin és a Colony magazin közölte. A József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetségének tagja. Solitude- és Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas. Főbb kiállításai Budapesten a Bejárat, Tat, Boulevard és Brezsnyev Galériákban, a Kegyeleti Múzeumban a Múzeumok Őszi Fesztiválján, Stuttgartban a Solitude Akadémián, a Művészetek völgyében, az Artplaccon; albumai a francia Sirano Recordsnál, a német Attentional Circuits Labelnél, az amerikai No Future kiadónál jelentek meg. Első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven pedig 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelenik meg.
http://www.tothkinga.blogspot.de/
Fotó: Frank Kleinbach
A Magvetőnél megjelent művei
All Machine (2014)
Díjai, ösztöndíjai
Solitude Ösztöndíj (Ger) (2013)
Queer Kiadó novellapályázat, I. helyezés (2012)
Móricz Zsigmond Ösztöndíj (2014)
AIR rezidenciaprogram (Afr) (2014)
Havirov residency (Cz) Visegrad Project (2014, 2015)