kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Bartók Béla - Magyar képek [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/622/5112622.jpg "Bartók Béla - Magyar képek [antikvár]")
Bartók Béla (1881-1945) életművében a nagy művek sorát számtalan apró kis kompozíció díszíti, gazdagítja. Jó részük pedagógiai célból készült. A "Gyermekeknek" című zongoradarab sorozattól (1908), a Hegedű-duókon és a Gyermekkórusokon át a "Mikrokozmosz"-ig a művek sokaság bizonyítja, hogy Bartók mily nagy gondot fordított a gyermek zenéjére, általában: a könnyű, rövid, közérthető darabok komponálására.
Az 1931-ben keletkezett Magyar képek: öt régebbi kis zongoramű zenekari átirata. Az Este...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1980 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Bartók Béla (1881-1945) életművében a nagy művek sorát számtalan apró kis kompozíció díszíti, gazdagítja. Jó részük pedagógiai célból készült. A "Gyermekeknek" című zongoradarab sorozattól (1908), a Hegedű-duókon és a Gyermekkórusokon át a "Mikrokozmosz"-ig a művek sokaság bizonyítja, hogy Bartók mily nagy gondot fordított a gyermek zenéjére, általában: a könnyű, rövid, közérthető darabok komponálására.
Az 1931-ben keletkezett Magyar képek: öt régebbi kis zongoramű zenekari átirata. Az Este a székelyeknél és a Medvetánc a 10 könnyű zongoradarab-ban (1908), a Melodia, a 4 siratóénekben (1909), a Kicsit ázottan, a 3 burleszkben (1911), az Ürögi kanásztánc pedig a Gyermekeknek című sorozat II. kötetében jelent meg. A zenekari köntös alatt mit sem változott a művek eredeti alakja: mindegyik megőrizte egyszerű, könnyen áttekinthető formáját, világos harmóniarendjét, és az ötletes, változatos, de szerény kíséret felett fényesen uralkodó melódiáját.
A partitúrában (különösen a Medvetánc-ban), zárójelbe tett szólamrészletek (hangjegyek) a Budapesti Filharmóniai Társaság tulajdonát képező nyomtatott szólamanyagban kézírással bejegyzett hangszerelési módosítások, kiegészítések. Minthogy a művet e változtatásokkal játszák a Budapesti Filharmónikusok, bizonyos, hogy a módosítások vagy magától Bartóktól származnak, vagy az ő jóváhagyásával történtek.
Termékadatok
Cím: Magyar képek [antikvár]
Kiadó: Zeneműkiadó Vállalat
Kötés: Varrott papírkötés
Méret: 140 mm x 200 mm
Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, 1945. szeptember 26.)
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
Zeneszerető családban nevelkedett: apja, idősebb Bartók Béla a város iskolájának igazgatója volt, zongorán, csellón játszott, zenekart vezetett, sőt a komponálással is foglalkozott; anyja tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
1899-ben a Pesti Zeneakadémiára iratkozott be, Thomán István zongoraosztályába és Koessler János zeneszerzésosztályába. Stílusának kialakulásában meghatározó szerepe volt a német klasszicizmusnak és romantikának, különösképpen Brahms művészetének. Kodály Zoltánnal együttműködve behatóan foglalkozott a magyar népzenével, illetve összehasonlító kutatások végett a szomszéd népek népzenéjét is górcső alá vette. A parasztzene megismerésének hatására kompozíciós stílusa is átalakult, mely immár a népzene stílusjegyeire támaszkodott. Ennek kiteljesedése a Balázs Béla misztériumjátékára komponált operája, A kékszakállú herceg vára.
1940-ben a háború borzalmai elől hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott és a Harvard Egyetemen tartott előadásokat a magyar zene kérdéseiről. Szándéka ellenére már nem térhetett haza, 1945. szeptember 26-án halt meg leukémia következtében New Yorkban.
Posztumusz az 1948. március 14-én első ízben kiosztott Kossuth-díjjal jutalmazták. 1955-ben posztumusz megkapta a Nemzetközi Békedíjat. Életrajzát fia, ifj. Bartók Béla mérnök, geodéta és unitárius egyházi főgondnok írta meg.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............